Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - III. Janicsek József: A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre

46 IX. TÁBLÁZAT.

8 Kőzet Fajsúly (g/cm

3) Kőzet Fajsúly (g/cm

3) Földpát . Augit . . . Csillám Kvarc . . . Magnetit 2-5—2-8 3-2—3-5 2-8—3-2 2-5—2-8 4-9—5-2 Mészpát .... Dolomit Chlorit Gipsz Kvarchomok 2-6—2-8 2-8—3-0 2-7—3-0 2-2—2-4 2-65 A magasabb s = 2-7 és 2S értékek az iszapban és agyagban mindenkor jelenlevő csillám, augit, biotit stb. nagyobb fajsúlyával magyarázhatók. A fajsúly ismeretében módunk van bármilyen állapotú talajnak ú. n. térfogatsúlyát meghatározni. A térfogatsúly a talajban levő hézagokat, az abban jelenlevő víz- és Zei>e<7Ó'menn3

7iséget is számbaveszi s ezért mindenkor kisebb a szemcsefajsúlynál. A térfogatsúlymeghatározást a legáltalánosabb esetre fogjuk ismertetni. Legyen a talajban a szemcséken kívül víz és levegő is, úgy a térfogatsúly súly tehát 15. ábra jelölései szerint követve a 3 közeg súlyát és térT = térfogat, fogatát, lesz : T = e'.l+l.s+O (e—r) mivel 40. képlet szerint : e' — w • s, ahol : w% a talajban levő víztartalmat jelzi, ezt behelyettesítve : ws-fs Tfi a térfogatsúly : X=s 1+w T+e 43. Tehát a térfogatsúly egyenes arányban áll a szemcsefajsúllyal (s) és a víztartalommal és fordítva arányos a hézagtényezövel (e). Számpélda. A már tárgyalt kiscelli agyagnál kapott értékek a következők : s = 2-70 gr/cm

3, w = 26-6% és e = 0-950, tehát térfogatsúly a természetes állapotban : 4=2-70 X 1+0,266 1+0,950 -1-75 t/m

3. A térfogatsúly helyes és pontos ismerete különösen földnyomási kérdésekben nagyfontosságú, mert egy táblázatból kivett fajsulyérték sokszor igen téves, talán 15—20%-kai kisebb, vagy nagyobb értékre is vezethet, ami ugyanannyival kisebb vagy nagyobb nyomást jelent és messze felülmúlja a mai földnyomási elmélete kke kapcsolt bizonytalanságot. Ezért ajánlatos a térfogatsúlyt nem táblázatból, bizonytalan átlagértékek alapján megbecsülni, hanem azt a valóságnak megfelelően, fenti egyszerű módon meghatározni. Az ilyen többlet munka bővebben megtérül a helyes mérettel nyert megtakarításban.