Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - VIII. Németh Endre: Szemelvények az olaszországi "tökéletes talajjavítások" köréből

183 Az előbb felsorolt hitelszerzési lehetőségektől függetlenül a mezőgazdaság rendelkezésére még a következők állanak : 1. Rövidlejáratú kölcsönök üzembiztosításra. 2. Hosszúlejáratú kölcsönök, alacsony kamatlábbal magángazdaságok mezőgazdasági talaj javítási céljaira. Ez az utóbbi elengedhetetlenül szükséges a bonificák kiegészítésére. A társulat által végrehajtott munkálatok ugyanis mind szükségesek az összes érdekeltek talajjavító munkáihoz. Az egyes birtokokon azonban további munkákat is kell végezni, hogy a társulat által biztosított lehetőségeket egyénileg ki lehessen használni. Ilyenek : új termelési ágra való áttérés, tereprendezés, belső utak, vízvezetékek, kutak, elektromos vezetékek stb. Ehhez kell a 30 évi annuitással törleszthető kölcsön. A kamatból 2-5%-ot rendesen az állam visel és így a földtulajdonosra csak 3-5% esik, sőt Ferrara, Rovigo, Bologna, Modena, Mantova környékén 3-5%-ot fedez az állam és csak 2-5% esik a tulajdonosra. Ennek a mezőgazdasági hitelműveletnek a lebonyolítására a nagyobb pénzintézetek Róma székhellyel Nemzeti mezőgazdasági talajjavítási hitelt nyújtó pénzintézetet alapítottak 250 millió líra alaptőkével, melynek felhatalmazása van 5 évi lejárattal alaptőkéjének kétszereséig bonokat, húszszorosa erejéig pedig kötelezvényeket kibocsátani. Egyénenkénti jelentkezés esetén csak telekkönyvi bekebelezés mellett kapható az intézettől kölcsön, a társulat útján pedig a társulat érdekeltségi kimutatása alapján, mert a telekkönyvekben a társulatban való részvétel fel van jegyezve. Ez nagyjelentőségűvé teszi a társulatok szerepét : Az érdekeltek benyújtják a végezni szándékolt munkálatok terveit, bejelentik hiteligényüket, a társulat csoportosítja a kéréseket és megszerzi a hitelt. A bonifica-munkálatokhoz szükséges összegeket teljesen a belföldi tőke erejével teremtik elő. Voltak, akik külföldi tőke bevonását is sürgették, de mert a bonifica-befektetések nem azonnal gyümölcsözök, csak súlyos feltételek mellett lehetett volna külföldi kölcsönt szerezni, ezért ezt a javaslatot elvetették. E szerint a nemzeti jövedelemből származó megtakarításokból kell meríteniök? Hogy az évi nemzeti megtakarítás mennyi lehet, arra nézve Mazzuchelli-nek, a Rivista Bancaria című folyóirat 1929 novemberi számában megjelent cikke ad felvilágosítást. E szerint 1927/28-ban nemzeti tőkével a következő beruházásokat végezték : Bonifica integral

e 1-5 milliárd Magasépítés 4-5 ,, Gyárak, ipar 6-5 ,, Magánberuházás összesen 12-0 milliárd Közmunkákra 3-0 ,, Összesen 15-0 milliárd Ehhez számítva még a betéteket és a pénzintézetek tartaléktőkéinek növekedését, mintegy 3 milliárdot, az összes megtakarítás 18 milliárd lenne. Ha ezt a nemzeti jövedelem nagyságával összevetjük, úgy a megtakarítást 16—20%-nak találjuk. 3 A hitelműveletek gyakorlati keresztülvitelére vonatkozólag 1. a III. fejezetben az Assoziazione Nazionale fra i Consorzi dl Bonifica e Irrigazioni szerepét.