Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - VIII. Németh Endre: Szemelvények az olaszországi "tökéletes talajjavítások" köréből

182 III. TÁBLÁZAT. A Legge Mussolini alapján állami támogatásban részesített munkálatok pénzügyi programmja millió lírában kifejezve. Költség-vetési év Lecsapolások és kiegészítő munkák Öntözések Dél-Itáliában és a szigeteken Öntözések Észak- és KözépItáliában Telepítési tevékenység Dél-Itáliában és a szigeteken Tanyai vízvezetékek Gazdasági utak és ivóvíz-vezetékek A munkálatok összes költsége 1930—31 200 50 50 50 30 50 430 1931—32 250 50 50 50 30 75 505 1932—33 300 50 50 50 30 75 555 1933—34 350 50 50 50 30 75 605 1934—35 350 50 75 75 30 75 655 1935—36 350 50 75 75 30 75 655 1936—37 400 — 75 75 30 75 655 1937—38 400 — 75 75 — 75 625 1938—39 400 — — — — 75 475 1939—40 300 — — — — 75 375 1940—41 300 — — — — 75 375 1941—42 300 — — — — 75 375 1942—43 300 — — — 75 375 1943—44 300 — — — — 50 350 Összesen : 4,500 300 500 500 210 1.000 7,010 mindig utólag utalják ki. Hogy ez a társulatra mekkora terhet jelent, arra elég megemlíteni, hogy a Parmigiana Moglia társulatnak 60 millió lírát kellett 6—8 hónapig előlegezni. (Ez idő alatt 6000 munkásnak kellett hetenként 600,000 lírát kifizetni, a többit pedig anyagokba stb. fektetni.) A nagy összeget kitevő kamatveszteségek elkerülése végett sietnek is a munkával, az átvevő közegek pedig olyan rövid idő alatt tartoznak a munkát átvenni, amint csak lehet. A társulat által előteremtendő tőke és az állami támogatás mozgósításának megkönnyítésére a következő lehetőségek szolgálnak : 1. A takarékpénztárak és földhitelintézetek kölcsönt adhatnak a megyéknek, községeknek, a társulatoknak, vagy engedélyeseknek. Az ilyen kölcsönt a visszafizetésnél közadók módjára lehet beszedni. 2. A társulatok, engedélyesek az állami támogatás mértékében hitelleveleket bocsáthatnak ki. 3. Az állami felügyelet alatt álló nagy pénzintézetek : Cassa dei Depositi e Prestiti, Istituto Nazionale di Assicurazioni Sociali (Társadalombiztosító intézet), Casse di Risparmio (takarékpénztárak), Monte di Piéta (zálogházak) stb. felhatalmazást kaptak ilyen követélmények, hitellevelek vásárlására. Beváltásukhoz adószedő igénybevehető. A Cassa di Assicurazioni Sociali például 1921-től 1929-ig 587 millió líra értékű annuitást vásárolt és 210 milliónyi kölcsönt, összesen tehát közel 800 millióval szolgálta a bonifica ügyét. Ez az összeg tartaléktőkéjének mintegy 16%-ának felel meg.