Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
1. füzet - III. Janicsek József: A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre
42 szemcsehalmazokra és azt találták, hogy o, szemcsék olyan stabil elrendezésénél, mikor minden szemcse érintkezik az őt körülvevő szomszédos szemcsékkel, akkor a porozítás : n = 25-95—47-64% között változik (8.). Minthogy a természetben előforduló talajok porozítása igen sokszor még magasabb, néha n — 60—70%, sőt még több — ez nyilván arra mutat, hogy olyan szemcseszerkezet is lehetséges és ez terheletlen állapotban még stabil is, amelynél a szemcsék zárt gyűrűk formájában úgy érintkeznek egymással, hogy a gyűrűkön belül nagy hézagok maradnak kitöltetlenül. Ilyen szerkezetek a sejt- és pehely struktúrák, melyeknél a porozítás már 50%-nál lényegesen nagyobb. (8.) (1. 14. sz. ábrát.) Ilyen szerkezetet sejtetnek nagy porozitásúknál fogva az iszap- és agyagtelepülések és ez a magyarázata annak a nagyméretű üllepedésnek és sűlyedésnek, amelyek különösen agyagtalajoknál állanak elő, mikor is a terhelés hatására a zárt boltozatszerűen kialakult szemcsegyűrűk összetörnek, új és kisebb pórustérfogatú szerkezeti elrendeződést keresnek. Viszont homoktelepüléseknél, — legyenek azok lazák, vagy tömöttek — minthogy kis porozitásúknál fogva minden szemcse körülbelül érintkezik szomszédosaival, FAJSÚLY TÉRFOGAT 14. ábra. Sejt- és pehelyszerkezet. 15. ábra. A relatív nedvesség fogalma. új szerkezeti elrendezkedés statikai terhelés mellett nem lehetséges, tehát a sűlyedés, vagy üllepedés csak igen kis mértékű. Ezért szokás a homokra azt mondani, hogy az konzervatív viselkedésű. Nem érdektelen talán megemlíteni, hogy ismerünk olyan rendkívül finom szemcséjű kolloidagyagot, nevezetesen a bentonite-1 (ebben a szemcsék 80%-a kisebb 0-001 mm-nél), amelynek folyási határa : F = 400%, vagyis száraz súlyának megfelelő 4-szeres vízmennyiséget vesz fel s még mindig pépszerű s ekkor 12 hézagtényezője : e = 12, vagyis 38. képletből számítva a porozítás : n = — = 92%. lő Az eddig ismert talajok közül ez kétségtelenül határérték, de nyilvánvalóan látható, hogy a 90%-os hézagtérfogat még valóban előfordul. Relatív sűrűség. Különböző porozítással bíró homokpadokon alapozott építmények sűlyedésének megítélésére és értékelésére szolgál a Dr. Terzaghi (8.) által bevezetett relatív sűrűség fogalma (D). Ennek megállapításához ki kell számítani a homoknak laza, tömött (nedvesen bedöngölt állapot) és természetes állapotú hézagtényezőit : e 0, e mi n és e-t s akkor a relatív sűrűség : D = e 0e 039. A relatív sűrűség a homoktelepülésnek konszolidációs fokát határozza meg,
