Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - III. Janicsek József: A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre

43 nv3rt a számlálóban szereplő fe

0 — e) azt fejezi ki, hogy a település mai állapota hézagtartalmilag mennyivel kisebb az eredeti, leüllepedéskori állapotnál. Ha a relatív sűrűség értéke kicsiny, úgy az azt fejezi ki, hogy a hézagtérfogat in situ közel fekszik a laza állapot hézagtérfogatához, tehát a homokpad valószínűleg nyugvó vízben szedimentált, míg Z)-nek nagy értéke arra mutat, hogy a homok hullámverések dynamikai hatása alatt üllepedett le tömött állapotba. Dr. Terzaghi szerint a természetes homoktelepülés VII. TÁBLÁZAT. 1 laza szerkezetű, ha : 0 < D < — 1 2 közepesen tömött szerkezetű, ha : — < D < — 2 tömött szerkezetű, ha : — < D < 1 Példa : Valamely homok (Békés megye) jellemző hézagtérfogat értékei a következők : (s = 2-65 g/cm

3) : laza állapotban : n

0 — 47%, e

0 = 0-89 tömött „ n

m

i„ = 30% e

mi

n = 0-43 természetes állapotban : n — 35% e = 0-54 tshát 39. képlet szerint : 0-89-0-54 ~ 0 89 — 0 4

3 = s így a homok tömött állapotú, tehát alapozásnál a legminimálisabb sűlyedéssel kell számolnunk. Relatív nedvesség. Amint már az előzőkben említettük, a talaj pórusok a felszíni rétegekben nincsenek teljesen vízzel kitöltve. A vízzel kitöltött pórustérnek viszonya a teljes porustérfogathoz adja a relatív nedvességet (8.), tehát 15. ábra szerint a relatív nedvesség _ e^ e Minthogy a w% víztartalom a szilárd rész súlyszázalékában van megadva, azért 15. sz. ábrából leolvasható, hogy : e' w = _ s vagyis : e' = ívs, ahol : s = talajszemcsék fajsúlya s így a relatív nedvesség : 40. ws e Számpélda. A budaörsi-úti kiscelli agyagnál az eddigi meghatározások szerint : w = 26-6%, e = 0-950, s = 2-70 s így a relatív nedvesség : о ш x ^ Г = 095Ö = 0 7

6>