Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
1. füzet - III. Janicsek József: A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre
35 görbe azt adta meg, hogy a bizonyos D-átmérőjű szemcsénél finomabb szemcsék összesen hány súlyszázalékban szerepelnek a kérdéses anyagban, de nem mondta azt meg, hogy az a bizonyos D-átméröjü szemcsehalmaz külön hány súlyszázalékban fordul elő. Kétségtelen, hogy ennek ismerete igen fontos kérdés, mert bizonyos, hogy a legnagyobb mennyiségben előforduló szemcsehalmaz fogja az anyag természetét jellemezni. Az integráló eloszlási görbe mellett van egy másik eloszlási görbe, mely megmondja, hogy minden szemcse milyen súllyal szerepel az egész súlyban s ez az integráló eloszlási görbének differenciál görbéje. A 11. sz. ábra alsó részén az integráló görbét, felső részében pedig a differenciáló eloszlási görbét találjuk. Nyilván az egész szemcsehalmaznak mértékadó szemcse nagysága az a D m, amely az egész halmazban a legnagyobb súllyal szerepel max) s ez ott lesz, ahol a differenciáló eloszlási görbének tetőpontja (P) lesz. Minthogy a két görbe között a következő összefüggés áll fenn : S 1=т^г, azért íS,-et $-ből dJJ differenciálás útján nyerjük. Differenciáljuk a 23. alatti egyenletet Z)-átmérő szerint. Ügy : te' ^r 9 Г) 7 8 1 =-e »"xt-Jn^x 1^ 29. р г D 0 D 2 X vagyis «!=— D ahol az x = In — a már előbb alkalmazott rövidítést jelenti. 0 Minthogy az S t-görbéből egy kitüntetett pontra (P) van csak szükségünk, melyet (a vízszintes érintő feltétele) a ^^ = о feltétel ad meg, tehát lesz : dx dS 1 _ 2 I dS x t „Díd — x I _ „ dD—? I dDD + D 2 j Elvégezve a kijelölt műveleteket és összevonva : dS, 2S I 2 2 \ Tr7 = \ 1-х I 3 0 dl) p-D- j p- j amely csak úgy állhat fenn (D — oo és S = 0 nem lehet), ha :
