Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - III. Janicsek József: A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre

36 Minthogy : X < 0, vagyis csak negatív lehet, azért gyökjel előtt csak a negatív előjel jöhet szóba s így : 31. Az egyenlet jobboldalán p-nek egy függvénye szerepel, mely adott görbe esetében állandó, úgy, hogy a mértékadó szemcseátmérő : D

m—p-tö\ és D\-tói függ s minden szemszerkezetnél meghatározott érték. A VI. sz. táblázatban szereplő különféle anyagok mértékadó szemcseátmérőit az utolsóelőtti sor mutatja be s arra az eddig nem sejtett tényre mutat rá, hogy finom szemcsékből összetett anyagokban, pl. puzzolán, a legnagyobb tömeggel szereplő mértékadó szemcse igen-igen kicsiny. A mértékadó szemcsének jelentőségét szerző igen fontosnak tartja a még ki nem kutatott belső erők : kapillaritás, hajszálcsövek átmérője, kohézió, rugalmasság stb. nagyságrendjére é3 számszerűségére vonatkozólag is. Egyelőre ennek felhasználását illetőleg azt javasolja, hogy a talajnak igen sokszor értelmetlen vagy többértelmű megnevezése helyett használjuk annak a szemcsének nevét, amelytől az anyag összetétele a legjobban függ, amely benne a legnagyobb mennyiségben fordul elő s pedig a következő módon : Ha D

m = 2—0-02 m/m közé esik, nevezzük a talajt homoknak, esetleg a közbeeső finom, közepes és durva jelzőkkel, ha D

m = = 0-02—0-002 m/m határok között van, úgy legyen a talajnak neve iszap és ha D

m < 0-002 m/m, úgy a talaj agyag lesz, tekintet nélkül arra, hogy abban még homok és nyers iszap is fog előfordulni. Ez a rövid és egyszerű elnevezés egyrészt nem változtat a régi hétköznapi elnevezéseken, tehát nem zavaró, viszont másrészt m?góvja a talajvizsgálót a tévedésektől és kétértelmű elnevezésektől, mert a mértékadó szemcse meghatározott, fix szám s nem fog habozni egy pl. 40°/

o homokból, 30% nyers iszapból és 30% nyers agyagból álló talaj megnevezésénél, vájjon ezt iszapnak vagy agyagnak, vagy esetleg iszapos agyagnak, vagy agyagos iszapnak nevezze, hanem ha adott esetben mértékadó szemcsenagyság agyagot mutat, úgy a talajnak határozott megjelölése lesz t. i. : agyag. Minden jelzőnek külön kitüntetése egészen febsleges, mert hiszen ,,homokos agyag" nem mond semmi újat, hiszen minden agyagban meg kell lenni a durvább frakciónak, nevezetesen az iszapnak és homoknak is, úgy hogy olyan megnevezés, mint pl. ,,iszapos agyag", az iszap súlyszázalékának feltüntetése nélkül tulajdonképen pleonazmus. f) Talajkeverékek eloszlási görbéje. Gyakran felmerül annak a szüksége, hogy valamely, a helyszínen található építőtalajt megjavítsunk oly módon, hogy valamilyen más anyaggal keverjük. Pl. útburkolatok alapozásánál a nagy térfogatváltozású agyagos talajt bizonyos súlyszázalékban homokkal kevernek, hogy a térfogatváltozás kisebb legyen, vagy fordítva, a homokot bizonyos mennyiségű agyaggal keverik, hogy áteresztőképességét csökkentsék. Ez utóbbi eset különösen vízszigetelési problémáknál fordul elő. A földből készült völgyzárgátak vízfelőli oldala és belső vízzáró magja a vízáteresztés szempontjából speciális vizsgálatot igényel. Különösen Amerika a földből készült völgy-