Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - III. Janicsek József: A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre

VI. TÁBLÁZAT. Anyag Eloszlási görbe jele Legnagyobb szemcse (Do) mm InDo X~lnD V Xm D'o Dm Mértékadó szemcse: Dm Anyag megnevezése Tejkvarc-por A 2-70 1-000 2-30 3-42 20 0-14 homok Duna—Tisza-cs. homok В 0-45 0-556 1-30 1-44 4-2 0-10 >» Bazaltliszt E 0-12 0-910 2-09 2-92 19 0-006 iszap Puzzolán F 0-21 1-435 3-30 6-27 530 0-0004 agyag Bostoni kékagyag . . в 1-0 2-640 6-05 19-3 ^10—

8 >» Az eloszlási görbéknek 10. ábrán látható egyenes ábrázolása igen sok előnyt rejt magában, melyek közül csak a következő fontosabbakat emeljük ki. D-SZEMCi£ ÁTMÉfíŐ D-SZEMCSE ATMÍRÓ 12. A differenciáló eloszlási görbe. 1. Ha a nedves mechanikai elemzés csak bizonyos D

1 és 1)

2- szemcse átmérők között végeztetett el s így az eloszlási görbét csak ebben a szakaszban tudjuk megrajzolni, úgy az egyenes ábrázolásból leolvashatók a D

1 és D

2- szemcséken kívül fekvő egyéb szemcseátmérők is, többek között az elméleti legnagyobb szemcse : D\ is. 2. Szakmunkákban többször előfordul a talajnak olyan jellemzése, mely csak a homok-, iszap- és a «/ártartalmat adja meg százalékban. Ebből a két adatból az eloszlási görbének csak két pontját ismerve, maga a görbe nem volna megrajzolható. De áttérve a kettős logaritmikus ábrázolásra (10. sz. ábra), a rendelkezésre álló két. pont alapján megrajzolható az eloszlási egyenes, melynek adatait visszatéve a semilogaritmikus koordináta-rendszerbe, most már a görbe könnyen felrajzolható. 3. Az eloszlási egyenesből rögtön kiolvashatók a görbe jellemzői : D'

0 és p

r vagy konstatálható, hogy az eloszlási görbe egyes szakaszaiban eltér az empirikus, formulától, mert egyes pontjai az egyenestől elszóródnak. Az eloszlási görbe egyenlete még egy igen fontos és eddig meg nem oldott problémát derít fel. Amint az eddigi tárgyalásokból is kitűnt, a görbe, mint integráló'