Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - III. Janicsek József: A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre

33 vényben, mint kitevő szerepel, szerző azt javasolja, hogy a p-értéket eloszlási indexnek nevezzük. Kérdés, hogy lehetne az eloszlási indexet az eloszlási görbéből könnyen megszerkeszteni. Analizáljuk a 23. alatti egyenletet : 1. Ha: x—o, vagyis: ln^-=o, tehát: D=D

0 úgy :S-=1'0 2. ,, х-—oo ,, —

со ,, D=0 ,, S=0 0 ÍJ о ezek a görbe kezdő és vég-pontjaira jellemzők. Egy olyan közbenső pontra, melyre vonatkozólag : 3. x=—p, vagyis: In j.=—p, 0 D

0 tehát : jy= e", úgy: S—e~

l—0'37 27. tehát S=0-37-nél, vagyis <S

0/

0=37

0/

0-nál mért x

0 = j^jr -abszcissa a p-eloszlási indexet fogja megadni. Eddig mindig Lib -Ls о természetes alapú logaritmusról volt szó ; minthogy azonban e-alapú logaritmuspapirhoz nehezen juthatunk, célszerű a Briggs-íéle 10-es alapú logaritmus-papírral elolgozni. A 10. ábra is 10-es alapú logaritmus-papíron készült. Az átszámítás igen egyszerű, amennyiben : Inx = log xln 10 = 2-3 logx ahol a Zo(/-jelölés a 10-es alapú, Zn-jelölés pedig a természetes alapú logaritmusra vonatkozik. Mivel az előzőkben azt találtuk hogy az S = 0-37-nél lemérhető : x

0=p=ln azért a 10-es alapú logaritmus papíron p=2 3 log^r = 2'3x

0 28. JJo pl. az .E-jelű bazaltlisztnek 10. ábrán látható egyenesén az S = 1-0 és S = 0-37 közötti vizszíntes távolság PQ = 8-2 (cm). Minthogy a hosszegység log 10 = 9 cm, azért 8-2 cm , х

0=тгъ =091 es 9 0 cm a 28. egyenlet szerint p = 2-3 X 0-91 = 2-09 lesz a bazaltlisztnek eloszlási indexe. Az eddig szóba került többi anyagra vonatkozó p-értéket az alábbi VI. sz. táblázat foglalja össze. Az eloszlási index, a p értéke homokoknál 1—2, míg agyagoknál p = 3—6, esetleg még nagyobb is lehet. Vízügyi Közlemények. 3