Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - III. Janicsek József: A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre

30 Ebből az összeállításból kitűnik, hogy minél laposabb valamely eloszlási görbe, annál nagyobb az U-érték. A kevésbbé vegyes szerkezetnél U kisebbedik és egyenlő szemcséjű halmaznál U = 1 lenne. Minthogy az egyenletesség csökkenésével a jellemző [7-érték nő, helyesebb lenne U-t egyenletesség helyett heterogenitási tényezőnek nevezni, amint Terzaghi azt ,,

Gleichförmigkeitsgrad" helyett ,, U ngleichför mi gkeits gr ad

1'-nak is nevezi. Ez a megkülönböztetés azonban nem lényegbe vágó, mert az U számértékén mitsem változtat. Sokkal inkább megfontolandó az az esetleges észrevétel, miért éppen a 60% és Í0%-nak megfelelő .D-átmérőkből indulunk ki? Ez kétségtelenül Allen Hazennek önkényes felvétele volt, mert ha : Dj-nek van is esetleg valami köze az áteresztőképességhez, 1>

2—- egészen önkényesen kiragadott érték s épúgy lehetne U-t pl. a 80% és 20%-oknak megfelelő D-ből képezni. a Adott geometriai görbét nem kiválasztott pontjaival, hanem természetét kifejező egyenlettel szokás jellemezni. Ezért merül fel elsősorban az a kérdés, vájjon lehet-e tetszőleges eloszlási görbét egyenletbe foglalni ? Ha igen, úgy a görbe egyenletében szereplő állandó lesz az C7-val szemben az a jellemző, amely az eloszlási görbét mindenkor hűen fogja karakterizálni. Nyilván merészség volna azt állítani, hogy a görbét elméletileg levezetni lehetséges, de viszont nincs kizárva az, hogy egy jól megközelítő tapasztalati törvény felállítható. Az alábbiakban szerző ismertetni fogja ilyen irányú vizsgálatait. Ha a 8. sz. ábrán látható görbéket közelebbről szemléljük, úgy világosan látható, hogy ezek olyan harangalakú görbék, melyek a legnagyobb szemcse (D

0) S = — 100% pontjából indulnak ki — a tetőponti érintő itt vízszintes — az inflexión való áthaladás után pedig az S = 0% vízszinteséhez asszymptotikusan közelednek, de azt elméletileg el nem érhetik, mert az a közeg, amelyben a vizsgálat történik, maga is tartalmaz igen kicsiny, mikroszkopikus részeket. Elég pl. a levegőben lévő porszemekre stb. gondolnunk. Elméleti megfontolások szerint tehát a 9. ábrában feltüntetett görbe alakja olyan, melynek kezdőpontja (A) a D = D

0-pontban van és asszimtotája az .X-abszcissza tengely. A mathematikában ilyen alakú görbe jól ismert és pedig nem más, mint az ú. n. valószínűségi görbe, mely a megfigyelési hibák élőfordulásának relatív valószínűségét adja meg.