Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
1. füzet - III. Janicsek József: A talajmechanika alapfogalmai és technikai alkalmazásuk, különös tekintettel a vízépítésre
31 Egyelőre tételezzük fel, hogy az eloszlási görbe tényleg valószínűségi görbe. Eme feltevésünk helyességét majd utólag igazoljuk. A valószínűségi görbe egyenlete : y -С e P' 20. ahol С és p-értékek állandók. Minthogy az ordináták jelenleg súlyszázalékot, vagy az egész súlyhoz képzelt súlyarányt (S) jelentenek, azért az I X — 0 y = S, másrészt a ö-pontban S-l s így 20. egyenletből következik, hogy С = 1, vagyis az eloszlási görbe egyenletének alakja : S = e 21. Ebben az egyenletben az X-abszcissza a logaritmikusan felrakott szemcseátmérőt jelenti, tehát : x — lrijr- 22. * Л) a kiindulási pontban pedig D — D 0, úgyhogy ott x — log 1 = 0, tehát az eloszlási görbe végleges alakja : S = e D° ahol nem szabad elfelejteni, hogy D < D 0 folytán (a 22. egyenlet mutatja) x mindig kisebb a 0-nál, tehát az ж-tengely tulajdonképen negatív tengely. Előfordulhat, hogy a szemcseátmérő : D ismeretére kifejtett alakban van szükség. Ezért a 23. egyenletet D-re megoldva : Do ерГм 24. Alkalmazzuk 24. egyenletet természetes logaritmusra. Ügy : lnD= lnD 0— р]/~Ш 25. (a gyökjel alatti (—) előjel csak látszólagosan mutat imaginárius számra, mert S < 1 lévén : InS maga is negatív előjelű). Ha most D és S változók helyett a következő rövidítéseket, illetve új változókat vezetjük be : InD = u\ ,, , '> akkor Ií—lnS= V j 25. egyenletből lesz : u = lnD 0 — pv 26. Minthogy a In D 0 és p állandók, azért a 26. egyenlet az му-koordináta-rendszerben egyenest ábrázol.
