Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

2. füzet - I. Lampl Hugó: Gróf Széchenyi István emlékhajóút a Tiszán

29 latok megindításának, évtizedekre, vagy évszázadra terjedő alkotó munka •előjátékának — jelentősége kétségtelenül nagyobb, mint azt most még sokan gondolják és ezért megérdemli, hogy lefolyását az utókor számára megörökítendő, nagy vonásokban leírjuk. A tanulmányutat, mely a Tiszának Tokajtól Szegedig terjedő 380 km hosszú szakaszára terjedt ki, két részletben kellett megtenni. Az első napon, augusztus 29-én a Tokajtól Szolnokig, másnap a Szolnoktól Szegedig terjedő Tisza-szakaszt utazta be a társaság. Az utat a MFTR. „Lukács Béla"-nevű gőzösével tettük meg. Augusztus 29-én napfelkelte előtt, reggel 5 órakor 106 utassal indult útjára a „Lukács Béla" gőzös. A vízállás — mintha az öreg Tisza érezte volna a nap jelentőségét — kivételesen lényegesen magasabb volt, mint egyébként ősszel szokott lenni. A hajót a 20., annak útját a Tiszán a 21. sz. kép mutatja a műmellékleten. A fellobogózott hajó elindult. A Nap kíváncsian kelt fel a láthatáron és a felhőtlen égen átvonulva, egész nap melengette a Tisza sorsát szívükön viselő előkelő utasokat. De a Tisza partjai is megélénkültek, a közeli és távoli községek lakosai tömegesen tódultak a partokra. Lobogókkal, zenével, kéréseiket feltüntető nagy táblákkal várták a hajó érkezését és lelkesen üdvözölték az utasokat, majd búcsút is intettek a minden reményüket jelentő, előttük jelenségszerüen, gyorsan •elvonuló hajónak (lásd a 22. és 23. sz. képeket). Tiszadob előtt, ahol gróf Széchenyi István a Tiszaszabályozás nagy müvét 1846-ban elkezdte, s ahol ma az emlékmű áll (1. a 24. számú képet), a hajó meglassította menetét, majd a nyilt folyó közepén megállt egy percre, és amikor a part fái között megvillant az emlékmű hatalmas faragottkő obeliszkje, felállással néma csendben, kegyelettel adóztunk Széchenyi emlékének. Tiszafüreden, ahova a hajó délben félegykor érkezett és elsőízben kikötött, Okolicsányi Imre alispán Hevesvármegye küldöttsége élén fogadta és üdvözölte a földmívelésügyi minisztert (lásd a 25. sz. képen). A hajóállomásnál felállított diadalkaput a 26. sz. kép mutatja. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter válaszában biztosította a gazdaközönséget, hogy alaposan ismeri a Tiszavölgy problémáját és tudatában van annak, hogy ezen a vidéken segíteni kell. Ezért is határozta el, hogy ezt a tanulmányutat megrendezi, hogy ezeket a fontos kérdéseket az érdekeltségekkel és illetékes tényezőkkel a helyszínén megtárgyalja és az ország figyelmét felhívja a Tiszavölgy problémájára, amelynek megoldását mielőbb dűlőre akarja vinni. Kijelentette továbbá, hogy a segítséget elsősorban a víziutak jobb kihasználásával, illetőleg víziúthálózatunk fejlesztésével lehet megszerezni. Tiszafüredről 1 órakor elindulva (a 27. sz. kép útközben mutatja a társaság egy részét) folytatódott a parton megjelent küldöttségek lelkes ünneplése és a hajó mintegy diadalmenetben haladva este 7 órakor kötött ki Szolnokon. Szolnok -városa a Tisza-szállóban 200 terítékes ünnepi társasvacsorával fogadta az utasokat. Ezzel a Széchenyi István emlékűt első napja lezárult. Másnap, augusztus 30.-án délelőtt a vendégek a szolnoki búzakiállítást tekintették meg, majd a Tisza-szállodában elfogyasztott ünnepi ebéd után — melyen vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó, József dr. és Albrecht királyi hercegek is résztvettek,-— a hajó Szolnokról 12 órakor 110 utassal indult el Szegedre. A Kormányzó szolnoki fogadtatását a 28., hajóraszállását a 29. sz. kép örökíti meg (lásd még a 30. és 31. sz. képeket).