Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - IX. Vas Leó: A nemzetközi Duna-bizottság első tíz éve

216 dacára az ügyek elintézése nem történt a megkívánható módon. Ezért a Duna-akta rendelkezései alapján 1925-ben újra szervezték a vezértitkárságot, akként, hogy vezetője a vezértitkár lett, aki mellé az egyes ügyköröknek megfelelően hat szakértő van megfelelő segédszemélyzettel beosztva. A teljes ülés elé kerülő kérdéseket a tárgyalás megrövidítése érdekében előzetesen albizottságok vizsgálják meg s ezeknek a javaslata kerül a teljes ülésbe. Az albizottságokban az egyes tagállamok szakértői vitatják meg az ügyeket. Az Alduna zuhatagos szakaszának rendezését a berlini kongresszus 1878-ban az osztrák-magyar monarchiára, ez pedig Magyarországra ruházta. A magyar állam ebbeli kötelezettségének eleget is tett, a Dunának Ómoldova és Turn-Severin közötti szakaszán megszüntette a hajózási akadályokat, a hajózási szolgálat vezetésére pedig 1898-ban Orsován hajózási hatóságot szervezett. A Párizs körüli szerződések Magyarország fenti megbízatását hatálytalanná tették és az orsovai hajózási hatóság teendőit a kérdésnek a Duna-aktában történendő rendezéséig az NDB-те bízták. A Duna-akta pedig később úgy intézkedett, hogy az Alduna zuhatagos szakaszán szükséges munkákat és szolgálatot a két parti állam és az NDB által közös megállapodással létesítendő külön hatóság fogja végezni. Ügy a dunai hajózási parancsnokság és a szövetségközi bízottság, mint az NDB, tekintettel megbízatásának ideiglenes voltára, a hajózás érdekében fenntartotta régi hatáskörében a magyar hajózási hatóságot s úgyszólván csak annyit változtatott rajta, hogy a hatóság felettesének a m. kir. kereskedelemügyi minisztériumnak helyébe az NDB-1 tette meg. Ellenőrzésül a parancsnokság és a szövetségközi bizottság egy-egy angol és francia tisztet küldött az orsovai hajózási hatósághoz, akik az NDB működése alatt is, 1924-ig ott maradtak. Ez időtől kezdve, minthogy az ideiglenes állapot megszüntethető nem volt, az NDB előadóit felváltva küldik ki az ellenőri szerepre Orsovára. A Vaskapu-szakasz ideiglenes igazgatásának ügye az elmúlt 10 év alatt szinte túlnyomó részét tette az NDB működésének. Az NDB 1931-ig tartotta fenn az ideiglenes vezetést, mikor is a 26. teljes ülés elfogadta az új aldunai hajózási hatóság szervezésére vonatkozóan az NDB és a két parti állam között történt megegyezéssel megalkotott szabályzatot. Az NDB tízéves működése alatt a Duna-akta néhány nagy jelentőségű rendelkezésének értelmezésével és alkalmazásával alaposan foglalkozott. A vonatkozó tárgyalások eredménye a következő : 1. A cabotage kérdése. A Duna-akta XXII. cikke elvben kimondja, hogy az árú és utasszállítás a különböző parti államok kikötői között, valamint valamely állam különböző kikötői között minden lobogó részére, teljesen egyenlő föltételekkel megengedett és szabad. Idegen lobogókkal szemben valamely állam különböző kikötői közötti forgalomban mindazonáltal bizonyos megszorításokat tartalmaz. Ez a korlátozás úgy szól, hogy a parti államoknak joguk van az idegen lobogók forgalmát korlátozni, ha ez a forgalom erősségénél, folytonosságánál és rendszerességénél fogva káros hatással volna az illető állam érdekeire, föltéve, hogy az illető parti államban az idegen lobogó alatti hajóforgalom, az ottani rendszeres hajójáratokhoz hasonló jellegűnek találtatnék. E bonyolult s bizonyos államokban az idegen (leginkább magyar) lobogó