Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - VIII. Vas Leó: Az európai Duna-bizottság 75 éves működése

208 vele Szulina és Braila között az állandóan szabad hajózás is nehezen bizto­sítható. így például 1921/22 telén 67 tengeri gőzös rekedt a galaci és brailai kikötőben, s azok közül a három tengeri kotró erőltetett munkájával csak 12-t lehetett kiszabadítani. Az EDB most egy olyan erős jégtörő gőzös beszerzésére alapot kíván terem­teni, amely a szulinai kikötőt állandóan jégmentessé tenné és a Dunában meg­rekedt hajókat kiszabadítani képes. Az EDB hajóparkja és kotrói segítségével maga a szulinai kikötő, a rendkívül kemény hidegektől eltekintve, általában meg­közelíthető. V. Az Európai Dunabizottság által a hajózás érdekében tett intézkedések. Az EDB a hajózás akadályainak megszüntetése érdekében a fentebb bővebben ismertetett munkálatokon kívül hajózási szabályzatot is készített és gondoskodott annak végrehajtásáról is. Dönteni kellett abban a tekintetben, hogy a helyi hatóságok, vagy maga a bizottság legyen-e a szabályzat végrehajtója ? Az 1865-i Acte public a kérdést úgy oldotta meg, hogy a rendőri szolgálatot a parti államok tisztviselőire bízta, akik hivatásukat a bizottság szigorú felügyelete alatt gyakorolták. Az első intézkedések a szulinai és tulcsai kikötő, valamint az izakcsa— szulinai Dunaszakasz hajózási rendszabályaira vonatkoztak. Azonkívül meg kellett szüntetni egy akkoriban igen gyakori hajósszokást, ami abban állott, hogy a gázlókon való áthaladás érdekében rakományuk egy részét a vízbe dobták, amivel újabb hajózási akadályokat teremtettek. Ezen úgy segítettek, hogy bizonyítványt állítottak ki a hajó mer üléséről Szulinán és a rendeltetési kikötőben ellenőrizték, hogy a hajó ugyanolyan merüléssel érkezett-e meg. Akik a gázlóban rakományukat más hajóba való átrakással könnyítették, a könnyítő hajók tulajdonosaival gyakran vitába, sőt perbe kerültek, mert az átrakott árút nem mindig kapták egészében vissza. Ezeket a visszaéléseket enyhí­tették az első szabályzatok. 1865-ig az EDB szulinai révkapitánya és hajózási osztályának főfelügyelője büntette a kihágásokat, bíráskodott vitás esetekben. Ezeket az elsőfokú ítéleteket a szultán nevében hozták. Felebbezés esetén maga az EDB döntött. Később a torkolat és a szulinai ág szabályozásának fejlődésével a hajóteher könnyítéséből származó zavarok mindinkább ritkultak, de viszont a mind gyak­rabban fölmerülő vontatási bajok következtében újabb problémák merültek fel. Ezért a bizottság a vontatásra vonatkozó szabályzatot léptetett életbe, majd rendezte a hajózási balesetek alkalmával megsérült bizottsági javak kérdését is. 1878-ban, a berlini kongresszus után, az EDB hatósági jogait a parti államoktól függetlenül gyakorolhatta. Ezidőtől kezdve a hajózási szabályzatokban csakis olyan módosítások történtek, amelyek a fejlődő hajózás igényeinek megfeleltek. Jelenleg az 1911 november 10-i hajózási rendszabály van érvényben (az utólagos módosításokkal). A szabályzat a következő rendőri intézkedésekre terjed ki : 1. A szulinai nyilt (rade) és belső kikötő, 2. a szulinai Dunaág és 3. a tulcsai kikötő hajózási rendjére, 4. a révkalauzi és 5. a hajókönnyítési szolgálatra, 6. a vontatásra, 7. a

Next

/
Thumbnails
Contents