Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - VIII. Vas Leó: Az európai Duna-bizottság 75 éves működése

188 hatásosabb és szélesebbkörű tevékenység kifejtésére. Elsősorban a szulinai ágban 9 átvágást létesített, melyek azt jelentékenyen megrövidítették s a hajózásra veszélyes, éles kanyarokat kiküszöbölték. Berendezte a szulinai ág világítását, beszerzett egy jégtörőhajót, rendszeresen mélyítette a folyam medrét, vontatóutat, partbiztosításokat épített, a tulcsai sziklásfenekű éles kanyaron pilótaszolgálatot rendszeresített s állandóan javította a torkolatelőtti zátony (barre) mélységét. Ezenkívül Szulinán és Galacon nagyszabású műhelyeket, kórházat és székházakat épített. A bizottságnak a közbeeső időben a rossz termések, az olasz-török és a balkáni háborúk, valamint a tengeri szorosok elzárása következtében sok kára is volt. A világháború elején is mindjárt megbénult a bizottság működése. A törökök ismét elzárták a tengerszorosokat, a hajózás szünőfélben volt (orosz hajók feljöttek ugyan a magyar-szerb Dunára). Jövedelem hiányában az EDB a torkolati kotrásokat is kénytelen volt abbahagyni. Románia hadbalépése után az EDB hivatalos működése teljesen meg is szűnt. 1817—18-ban a cs. és kir. központi szállításvezetőség hajózási csoportja vezetőjének, Döbrentei Gábor fregattkapitánynak parancsára mindazokat a pénzbeli eszközöket s üzemi anyagokat rendelkezésére bocsátotta Magnussennek, az EDB Szulinán levő vezetőmérnökének, melyek a szulinai zátony kotrásához, valamint a hajózóút kitűzéséhez szükségesek. A hajózás így a szövetséges török vizek, valamint Kaukázus felé megindult, s igen jelentékeny mennyiségű élelmiszer és tüzelőanyag és nyersolaj szállítása volt a központi hatalmak részére biztosítható.

1 A románok le veretése után 1918 május 7-én kötött bukaresti békeszerződés az EDB helyére a Dunatorkolati Bizottság (Commission des Bouches du Danube) felállítását mondotta ki, melyben Németország- és Ausztria-Magyarországon kívül Törökország, Bulgária, Románia, Szerbia és esetleg Oroszország lett volna tagállam. A német, osztrák-magyar és török delegátus már ki is volt jelölve, de az 1918. évi őszi fegyverszünet az új bizottságot megszűntette, s az 1919. évi Páris körüli szerződések megkötéseig az EDB a román delegátus vezetése alatt, román pénzen kezdte meg újból működését. Megemlítendő, hogy a központi hatalmak, a deltabizottságon kívül, a parti államok részvételével egy Nemzetközi Duna-Bizottságot is terveztek, mely hivatva lett volna a dunai hajózás egységes rendezésére. (1916. évi budapesti Dunakonferencia.) A világháborúig a dunai hajózást a következő különböző államok, illetve intézmények rendelkezései szerint kezelték. A torkolati szakasz az EDB hatáskörébe tartozott. Braila és a Vaskapu között a parti államok (Bulgária, Románia 1 Megjegyezzük itt, hogy az Orsova—Braila közötti szakaszon Döbrentei fregattkapitány közbenjárására 1917-—18-ban a m. kir. földmívelésügyi minisztérium két mérnöke, előbb Szabó Nándor, majd e sorok írója vezette a gázlók javítása és a román dunai kikötők használhatósága érdekében szükséges munkálatokat ; nevezettek többször közbenjártak Brailán, Galacon, Tulesán, Szulinán s a Kilia-ágban a tengeri hajózás érdekében is. A bukaresti békekötéssel kapcsolatban a Dunára vonatkozóan kötött magyar—osztrák—német——román egyezmény a háború idejére a dunai hajózás ügyét a volt monarchiára, illetve a cs. és kir. központi szállításvezetőség hajózási csoportjára bízta.