Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - VII. Vázsonyi Ádám: A bajai Deák Ferenc-hajózsilip javítási munkálatai

1(39 a csatornán nagymérvű rombolásokat okozott. A műtárgyak között megrongálódott a bajai Deák Ferenc-zsilip is, amelyet még abban az évben kijavítottak. (Ennek a helyreállítási munkának alkalmával a zsilipfalon elhelyezett emléktábla örökíti meg Türr István olasz kir. altábornagy, hazánkfia érdemeit, akit ,,az új Ferenczcsatorna teremtő"-jének nevez.) Az azóta lepergett több mint fél évszázad alatt ,,az idő vasfoga" a Deák Ferenc-zsilipet sem kímélte meg. Az 1930 tavaszán megtartott tüzetes vizsgálatkor megállapították, hogy a zsilip a céljának és főleg az árvízbiztonság követelményeinek való megfelelés érdekében alapos javításra szorul. A zsilip, a 2. számú ábrán közölt alap- és metszetrajzból kivehetően, két egymás melletti kamrából áll. A kamrákat egymástól közös fal választja el. A zsilip 3. ábra. A zsilipfenék alá bepréselt cementmennyiség grafikus feltüntetése. egy átlag 1-70 m vastag közös betonalapon nyugszik, a felmenő falak pedig tiszta téglaépítmények. A tápzsilip homlokzatánál 4 boltozott nyílás teszi lehetővé a víz bebocsátását. A két szélső nyílásban a tölgyfapallóból készült és két részből álló kaputábla teljes egészében felhúzható, míg a középső nyílásokban csak két-két tiltótábla mozgatható. A tápkamra jobboldala felehosszon felmenő téglafal, felehosszon pedig burkolt rézsű. A hajózókamra 9-50 m széles és a kapuk egymástól 61-00 m-re vannak. A víz be- és kibocsátása a kapuszárnyakon levő egy-egy tiltótábla segélyével történik. A csege teljes hossza 96 méter. A zsilipnek említett megvizsgálása céljából 1930 tavaszán felette 170 méterre egy földből készült gáttal az előcsatornát áttöltötték, így a zsilip és gát közötti víz kiszivattyúzásával a zsilipfő szárazba került. (A tápnyílások és a felső zsilipkapu jobb zárását homokzsákokkal biztosították.) így megállapítható volt, hogy a zsilipfő előtt kiüregelődések, veszélyesebb alámosások nincsenek. Annak meg-