Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)
1. füzet - VI. Trummer Árpád: A Hernád mellékvizeinek rendezése
164 Végül a hídfők alatti terhelés vizsgálata szükséges. A hídfő önsúlya 6-46 tonna, (2 X 6-82 X 7-70\ a esatornahídról átadódó súly I g ^^ n—I P e <lig 10-10 tonna. A 16.560 kg-nyi összes terhelés 15.000 cm 2-nyi területre oszlik el s ezért az altalaj terhelése 1-10 kg/cm 2, ami jóval kisebb, mint a homokra megengedhető érték. A 3-50 méter széles csatornahídon az árvíz 1-80 méteres vízmélységgel vezethető le. Az oldalfalak 40 centiméteres biztonsággal vannak tervezve. A csatornahíd végénél a vízszín 0-55 métert bukik s így csatlakozik a folytatásába eső földmederhez. E bukónál 4-30 m hosszú beton utófenék és vízpárna van tervezve, amit a mederben még 3 méter hosszú 15 cm-es portlandcementhabarcsba rakott kőburkolat követ. A malomcsatorna medre a keresztezés helyén 16 méter hosszúságban 15 cm vastag 40/25 cm méretű betonlapokból kap burkolást, hogy a meder állandósága meglegyen. Az új meder és Vilmány község felé vezető út keresztezésénél (az 5 + 02 sz. szelvényben) egy közúti vasbeton-ívhíd épülne. A híd azonos elrendezésű, mint a Bélus-pataknális mertetett háromcsuklós ívhíd. Pályaszélessége, a kerékhárítókkal együtt, 4 méter, ami az út forgalmához képest megfelelő. Az érdekeltségi terület csak 561 kat. hold. A költségek 40.000 pengőre rúgnak. Ebből földmunka 17.150-80 P, a csatornahíd 10.780 P, a vasbetonhíd 6500 P, a többi pedig a területkártalanításra és a munkavezetésre esik. Bár a költségeket a különböző szempontok figyelembevételével sikerült leszorítani, az egy kat. holdra eső befektetés mégis közel 72 pengő, amit az érdekeltség a mai gazdasági viszonyok mellett nem vállalhat. Éppen ez okozza, hogy a már engedélyezés alatt álló munkálat sorsa egyelőre bizonytalan és nem lehetetlen, hogy még egy nagy árvíz kell arra, hogy a munkálat végre megvalósulhasson. VII. Befejezés. Befejezésül vizsgáljuk meg, vájjon a Hernád-folyó mellékvizeinek már elkészült, vagy még végrehajtandó rendezését az érdekelt birtokosok szempontjából jövedelmezőnek tekinthetjük-e? Erre nézve az alábbi összefoglaló táblázat ád könnyen áttekinthető felvilágosítást A munka megnevezése Vízmentesített terület kat. hold Kiviteli V. előirányzott költség pengőben Végzett v. tervezett földmunka köbméter Egy. kat. holdra eső költség P I kat. holdra eső költség évi 8%-os törlesztése P Vadász-p. rendezése (1913—29) 3.159 229.671 114.862 72-70 5-82 Vasonea-p. rendezése (1928—30) 1.213 193.047—93.926 159-14 12-73 Bélus-p. rendezése (tervezve) . . 1.125 125.000— 62.804 111-10 8-88 Garadnai-p. rendezése (tervezve) 561 40.000— 15.769 71-32 5-71 Összesen 6.058 588.714— 287.181 átlag : 97-18 átlag : 7-78 Az egy kat. holdra eső befektetés 71-32 és 159-14 P között ingadozik, átlagul pedig 97-18 pengőt kapunk. Ennek még a mai kivételes gazdasági viszonyok mellett számítható 8%-os törlesztése és a csekély évi fenntartási költség sem ad évi 8—-9
