Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - VI. Trummer Árpád: A Hernád mellékvizeinek rendezése

118 a görbe felső része nem eléggé pontos. A mért és számított vízmennyiségek alapján feltűntetett összefüggéseket a 3. ábrán láthatjuk. Ezek a vízmennyiségek a Hernád-folyó alsó szakaszára csak addig jellemzők, amíg a jobboldali völgyek árvizei nem jutnak közvetlenül a folyóba, hanem azt a Kishernád—Bársonyos malomcsatorna közvetítésével Belsőbecs borsodmegyei községnél érik el, ahonnan a torkolatig csak néhány kilométer van hátra. Az ebből előálló késleltetés miatt a jobboldali mellékvölgyek árvizei a Hernád árvizeivel nem találkoznak a mederben, hanem csak az ártéren egyesülhetnek. A mellékvizek rendezése után a hidasnémetii vízmércére vonatkoztatott adatok csakis a Gönczi és Garadnaipatakok betorkolásáig terjedő szakaszra lesznek érvényesek, míg a teljes árvizet a hernádnémetii vízmérce adataiból tudjuk meghatározni. Egyelőre — megfelelő adatok hiányában — a Hernád-folyó legnagyobb árvizét csak következtetéssel tudjuk megállapítani és pedig oly módon, ha a hidasnémetii árvízhez hozzászámítjuk a jobboldali mellékpatakok árvizét. A jobboldali mellékvizek a következők : Sorszám A patak neve Vízgyűjtő területe km?-ben Számított árvize másodpercenként m

8-ben J egyzetek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Garadnai (Petri) No vaj i Bélus Devecseri Toka (Galambos-árok) .... Vasonea Úrhegyi-árok Vadász Összesen . . . 370 4-8 45-0 6-8 10-3 88-0 206-4 17-0 3-8 200 2-3 21 26-0 1-5 300 102-8 A Hernádba bevezetendő A Hernádba bevezetendő Bevezetve a Hernádba Bevezetve a Hernádba A 2., 4., 5. és 7. alatti kisebb vízfolyások, — amelyek összes árvize 9-7 m

3 — úgy mint eddig, továbbra is a malomcsatornába fognak befolyni. így a Hernádba Hidasnémeti alatt 93-0 m

3-nyi árvíz mennyiség beömlése várható. Tekintettel az egyes völgyek eltérő jellegére és egymástól való nagy távolságára, nem tartjuk valószínűnek, hogy a patakok tetőző árvize egyszerre találkozzék a Hernád-folyó legnagyobb árvizével. 1913 augusztusában ugyan előfordult ez az eset, ezt azonban nem vehetjük irányadónak, mert akkor a mellékpatakok vize még a kis felvevőképességű malomcsatornába ömlött, aminek következtében visszaduzzadás és késleltetés állott elő. A viszonyokat mérlegelve, megfelelőnek tartjuk, ha a mellékpatakok összes vízhozamányának felét — 46-5 m

3-t — vesszük számításba. Ez alapon a hernádnémetii legnagyobb vízmennyiség : 400 + 46-5 + 5-0 = 451-5 m

3. Az 5-0 m

3 a balparti Gönczi-pataknak vizét jelenti, melynek legnagyobb árvize 12 m

3/mp.