Vízügyi Közlemények, 1933 (15. évfolyam)

1. füzet - VI. Trummer Árpád: A Hernád mellékvizeinek rendezése

119 Az elgondolás helyességét igazolja, hogy a hidasnémetii árvízből a vízgyűjtő területére négyzetkilométerenként 88-3 liter vízhozamány esik, míg a fenti módon meghatározott hernádnémetii árvízből 86-9 liter, ami teljesen megfelel. A Hernád teljes árvize Belsőbölcs alatt, a Kishernád—Bársonyoson lefutó árvízzel együtt másodpercenként kereken 460 köbméter, ami a vízgyűjtő minden négyzetkilométeréről 84 liter vízhozományt jelent. Itt kell kitérnünk arra a zavarra, mely a hernádnémetii vízmérce kisvizeivel van kapcsolatban. A két vízmérce közötti szakaszon ugyanis kiágazik a már többször említett Kishernád-Bársonyos malomcsatorna, melyen a Hernád-folyó 9 köbVIZMRNWISEGEK KÖBMÉTERBEN 3. "ábra. A hidasnémeti vízállások és vízmennyiségek összefüggése. méteres, vagy azon felüli vízmennyiségéből 3 köbméter, a 9 m

3-nél kisebb vizekből pedig a mennyiség У

3-а vezethető el. A malomcsatorna vize a hernádnémetü vízmérce alatt fut vissza az anyamederbe, tehát a mércénél lefolyó vízmennyiség csak akkor teljes és jellemző a folyó vízjárására, ha ahhoz a malomcsatorna vízmennyiségét is hozzáadjuk. Ezt a körülményt nyilván nem vették figyelembe és a vízrajzi osztálynak 1904. évi augusztus hó 25-én +19 cm-es vízállásnál mért 1-30 m

3-e

s vízmennyiségét fogadták el alapul a Hernád-folyó kisvizeinek megállapításánál, így ez az adat belekerült az irodalomba és mint hivatalos adatot tervezések alapjául is elfogadták. Ezzel szemben a Hernád kisvizeinek mennyisége az alsó szakaszon 4-2 m

3-re tehető. Ezt igazolja a folyó felső szakaszán (Hidasnémeti, Óruzsin, Margitfalva) végzett vízmennyiségméréseken kívül az a tapasztalati adat, hogy a malomcsatornánál az érdekelt malomtulajdonosok megállapítása szerint 1-5 m

3-nél kisebb vízhozam nem fordul elő. A hernádszurdoki duzzasztóműnél a víz megosztása szilárd