Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - VII. Mantuano József: A nyergesgátak újabb alakja

218 A bordák közeit fenyőfa, rendszerint vörösfenyő pallókkal burkolják úgy, hogy a táblák végig sima felületűek legyenek. A pallókat a borda szögvas, vagy U-vas szárához támasztják s a palló és az alsó szögvasszár közé faéket helyeznek el. (10. ábra.) A pallók jó vízzárás céljából hornyolva vannak. E fölé a pallózás fölé, 13. ábra. Vízbeeresztőzsilip és önműködő szabályozó szerkezet. főleg az alsó tábla egyenes szakaszán a bordákkal párhuzamosan még egy másik védő pallózást szokás tenni, hogy a hordalék ne tegye tönkre a tábla burkolatát, aminek a jósága főleg az alsó táblánál a gát üzembiztosságát biztosítja. A táblák alatti üreg pillérekkel, vagy ellenfalakkal van lezárva. Úgy az ellenfalakat, mint a pillért a vízbeeresztő szerkezet elhelyezésére jól fel lehet használni. 14. ábra. Tutaj áteresztő hosszmetszete a mühlthali vízerőműnél. A vízbeeresztés általában zsilipekkel elzárható csatornák segélyével történhetik. Újabban azonban mindgyakrabban találunk automatikus szabályozókkal egybeépített vízbeeresztő szerkezeteket, amik lehetővé teszik, hogy a gát minden állandó nagyobb felügyelet és szabályozgatás nélkül bármilyen helyzetben megtartható. A 13. ábrán látható a nyíláson jut bele a víz a pillérbe. A nyílás a hordalék bekerülésének megakadályozására finom gerebbel van ellátva. A b nyílásnál egy zsiliptábla és kis billenő tábla szabályozza a víz beömlését. A táblák alá a víz a с nyíláson ömlik és a teljesen felállított táblák esetén az ábrán jelölt magasságban helyezkedik el. A táblák alatti vízszin magasságát a d tiltóval állíthatjuk be. Amint