Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - VII. Mantuano József: A nyergesgátak újabb alakja

210 tábla beleütközik a felső táblába és a henger nem tud gördülni, hanem a levegőbe emelkedik. A 3. ábrán feltüntettem azokat a méreteket, amelyek mellett olyan mozgás biztosítható, hogy a két tábla egyáltalán nem ütközik egymásba. Az alsó tábla meggörbített volta nemcsak a jobb gördülést biztosítja a henger részére, hanem a gát hosszát is megrövidíti. Mert ha az alsó tábla egyenes volna, akkor a gátszélesség a duzzasztási magasság 2-39-szerese lenne. A homlokfal hossza a duzzasztási magasság harmada. A szabad mozgás azonban csak az ábrán megadott viszonyok mellett biztosítható. A homlokfalat ennél rövidebbre nem vehetjük fel, csak hosszabbra, amivel viszont a dolgozó tábla hosszát rövidítenénk feleslegesen. Ezt a gáttípust — természetesen más geometriai alak mellett — tutajáteresztőnek is használják. A továbbiakban vizsgáljuk meg a gátat statikai szempontokból. A 4. ábra a nyergesgátat felemelt állapotban mutatja be. Állapítsuk meg elsősorban a gátra ható víznyomásokat. A felső lapra hat kívülről a magasságú vízoszlop nyomása, amit részben ellensúlyoz a belülről ható (h

2-m) magasságú vízoszlop nyomása. A nyomáselosztást a bevonalkázott nyomás eloszlási ábra mutatja. Az alsó táblára csak a h

2 magasságú belső vízoszlop gyakorol nyomást. Eloszlási ábrája a rajzon szintén látható s ez az a nyomás, amely a tábla mozgatását végzi és a táblát felállított helyzetében megtartja. A felállított táblák erőjátékát vizsgálva, először állapítsuk meg, hogy mekkora h2 belső vízoszlop magasságra van szükség, hogy a tábla az 5. ábrán jelölt felállított helyzetbe kerüljön. Az A l?-lap csuklóval van a gáttesthez kötve, a CD-lap szintén. A két lap egymáshoz hengerrel támaszkodik, ami képzelt rúdnak felel meg. Azonban 3. ábra. A Huber- és Lutz-féle gát geometriai alakja. 4. ábra. A Huber- és Lutz-féle gát víznyomáseloszlási ábrája. 5. ábra.