Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - V. Kenessey Béla: Az 1885. évi XXIII. t.-c. 51. §-a

202 Meghatározták a hiányzó víz mennyiségét. Csehszlovákiában a fenti gabona terméseredmény eléréshez szükséges víz mennyiségének 44%-a, vagyis majdnem ugyanannyi víz hiányzik, mint amennyit a természet csapadék alakjában szolgáltat. Még kedvezőtlenebb a helyzet vízigénylő kapásnövények és főzelékek termeléséhez szükséges víz tekintetében, mert ezek sokkal több vizet követelnek meg, mint a gabonanemüek. Ez okból a csehszlovák földmívelésügyi minisztérium fokozott érdeklődést tanúsított a permetezőöntözésekkel folytatott kísérletek iránt. De nemcsak az egyszerű permetező öntözést tanulmányoztatta, hanem a kísérleteket a mezőgazdasági termelés legkorszerűbb igényeire való tekintettel kiterjeszttette a trágyázópermetezés kérdésére is, mikor az öntöző víz oldott állapotban növényi tápanyagokat visz magával. A kísérletezés kettős feladat megoldását tűzte ki célul : a) Hogy az egész vegetációs időszakban megközelítően biztosítsák, illetve megadják a növényzetnek azt a növényi tápanyagmennyiséget, amelyre valóban szüksége van. b) Hogy ezeket a tápanyagokat készen, könnyen fölvehető állapotban, vagyis erősen hígított vizes oldatban adják a növényzetnek. A kísérletek során figyelembe kellett venni, hogy a tápanyagfölvétel sokkal nagyobb a csírázástól a virágzásig, illetve a magképződés megkezdéséig terjedő időszakban, mint ettől az időponttól a teljes érésig, illetve a tenyészet befejezéséig. A cseh kultúrmérnöki főiskola kísérleti telepén e célból a búzára fokozatosan mindig kisebb műtrágyaadagokat juttattak. A meliorációs kutatóintézmény keretében úgy, mint az alagcsövezésre vonatkozó kísérleteket, ezeket a trágyázó-permetezési próbákat is előre megszabott programm keretében az állam költségén végezték el. A vizsgálatok céljaira kísérleti földek és növényházak szolgáltak. A kísérletek természetszerűen kiterjedtek a csehszlovák permetező berendezések alkalmazhatóságának vizsgálatára is. A permetezéshez szükséges vizet részint a kísérleti telep közelében folyó patakból vették, részint egyszerű ülepítés után városi szennyvizet használtak. Továbbá kísérleteztek műtrágyaoldatokkal is. A kísérleti telep berendezése a következő : A Botic patak szabályozott szakaszán levő 3-0 méteres vízlépcső méllett áll egy szivattyútelep, mely a permetező víz kiemelésére szolgál, ehhez csatlakozik a csővezeték, amelynek egy része szilárd, másik része pedig hordozható. A csővezeték a városi vízvezetékkel is összekapcsolható. Legvégül van a vízszórókészülék. A szivattyútelepen van egy elektromotoros hajtású, 9 lóerős centrifugál szivattyú, továbbá három szűrő : egy a szívócső előtt a patakban, egy a szivattyú mögött s egy a csővezetékben a permetező előtt. A rendes segédeszközökön kívül a műtrágyák oldása, valamint a városi szennyvizek gyűjtése és hígítása céljából három víztartány (5, 20 és 50 hektoliteres) tartozik még a szivattyútelephez. A permetezőkészülékek „Revolt"-, „Rotrevolt"-, „Siemens"-, „Perrot-" és „Hüdig"-rendszerűek. Van azonfelül a kísérleti telepen egy meteorológiai állomás, csapadékmérőkkel, talajtermométerekkel, a talaj tápanyagtartalmának megállapítására szolgáló berendezéssel, egy üvegház és egy dróthálóval védett kert. 1929 és 1930-ban kísérleteztek a lyukasztottcsövü „Revolt" és a forgópermetező ,,Rotrevolt"-készülékkel. Mindkettő alkalmasnak mutatkozott úgy a szennyvizekkel, mint az oldott műtrágyával való permetezésre.