Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
2. füzet - V. Kenessey Béla: Az 1885. évi XXIII. t.-c. 51. §-a
203 A kísérleti parcellák 20 x50 méretűek. A telepet öt parcellára osztották. Egy parcella (x-el jelölve) öntözetlen és trágyázatlan maradt. Az I. parcellát a patak vízével, a II. ,, hígított szennyvízzel, a III. ,, műtrágyaoldattal, a IV. ,, műtrágyaszórás után patakvízzel permetezték. A permetezővíz mennyisége az I—IV. parcellán állandó volt. A légköri csapadék mennyisége az áprilistól szeptemberig tartó vegetációs időszakban 323 millimétert tett ki, ezenfelül permetezőöntözéssel 180 milliméter vizet juttattak a négy parcellára. A II. parcellára került ezen a vízmennyiségen felül júliusban 5-5 m 3, augusztusban és szeptemberben 4-0—4-0 m 3, összesen 13-5 m 3 városi szennyvíz. 1 m 3 szennyvízben volt 67-5 g nitrogén, 16-5 g foszforsav, 35-5 g káli és egyéb szerves elemek. A II. parcellára tehát így a szennyvizekből 9Ö0 g nitrogén, 220 g foszforsav és 400 g káli jutott. Ez a mennyiség megfelel 6 kg ostraui salétromnak, 1 kg Thomaslisztnek vagy szuperfoszfátnak és 1 kg 40%-os kálisónak. A III. parcellára a permetezővízben feloldva 5 kg ostraui salétromot, 30 kg szuperfoszfátot és 30 kg 40%-os kálisót adtak. A IV. parcellára ugyanezt a műtrágyamennyiséget a vetés előtt rendesen elszórták. A terméskísérleteket murokrépával, takarmányrépával és burgonyával végezték és egymásután háromszor ismételték. A terméseredmény q-ban 1 hektárra átszámítva a II. sz. tálázatban van összefoglalva. II. sz. táblázat. Kísérleti parcella jele Murokrépa Takarmányrépa Burgonya Kísérleti parcella jele frissen szárított tömegben frissen szárított tömegben cukor frissen szárított tömegben keményítő I. 267 35 753 69 21 177 37 27 II. 324 44 832 75 43 214 44 29 III. 338 50 987 83 32 244 49 33 IV. 256 35 1030 91 35 270 50 35 X. 213 28 714 69 42 145 30 24 E szerint permetezéssel, de főképen a trágyázó-permetezéssel a terméshozam úgy frissen, mint szárított tömegben nagyon jelentékenyen emelkedett. A murokrépa legnagyobb hozamát a III. parcellában, oldott műtrágyával érték el. A takarmányrépa és a burgonya műtrágyaoldattal való permetezésből eredő hozama kisebb volt, mintha a műtrágyát előzetesen a földre kiszórták. Az eredmény azzal magyarázható, hogy a trágyázóöntözést a murokrépa lassú fejlődésének megfelelően adagolták, a takarmányrépa és a burgonya azonban elkésve kapta azt meg. Hogy a tápanyagoknak a permetezés következtében előálló mozgósíthatóságát megítélhessék, kémiai és biológiai talajvizsgálatot, a terményeken pedig hamumeghatározást végeztek. A vizsgálat célja a legfontosabb tápanyagok, úgymint nitrogén, foszforsav, káli és mész megállapítása volt. A termés a talajból 1 hektárra átszámítva a III. sz. táblázatban feltüntetett tápanyagokat vonta el :
