Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - V. Kenessey Béla: Az 1885. évi XXIII. t.-c. 51. §-a

201 mellett indokolt a vonaltávolság megnövelése. Ilyenkor a baiázdákia való féideség fontosabb, mint a talajesésre való. A tapasztalatok szerint 2%-nál nagyobb lejtőhajlásnál a keresztdrain-vonalak távolsága a talajminőség figyelembevétele mellett 2 m-ig terjedő mérettel megnövelhető. Ha az esés, vagy a szokásos barázdák irányában haladó hosszdrain alkalmazása nem kerülhető el, a vonaltávolság megfelelően szűkítendő.

1 Fölös csapadékvíz esetén, sík terepen, (ahol a felszíni lefolyás elégtelen) kisebb mélységben, sűrűbb csőrendszer tervezendő. 500 mm-nél nagyobb évi középcsapadékmennyiségnél a vonaltávolság 1-0 m-el, 1000 mm felett pedig 2-0 m-rel csökkenthető, föltéve, hogy a talaj olyan termékeny, hogy a költségesebb alagcsövezést is elbírja. A csővonalak távolságának megállapításánál a talaj átnedvesedésének mértéke, valamint a talajvíz magassága szintén figyelembeveendő. Ahol az összefüggő talajvízszin magas, főképen árterületeken, tehát időnként a talajvizek vízzel való beborításával is számolni kell, sűrűbb csővonalakkal lehet hatásosabb lecsapolást elérni. A csővonalak távolsága az átnedvesedésre, valamint a talaj minőségére való tekintettel -—kiváltképen nagyobb humusztartalcm esetén — 1—3 m-el csökkenthető. Az itt felsorolt eredmények csak szántóföldek lecsapolására érvényesek. Rét és legelő alagcsövezésénél a gabonatermő területek táblázatában másodrendű talajra nyert értékek talajnemek szerint százalékosan mcdosítandók. Az alagcsővonalak távolsága e szerint növelendő lesz :

2 az 1. tétel alatti talajnemekre 50 százalékkal, a 2—4. „ „ „ 50—100 az 5—6. „ „ ,, 100—150 a 7—9. „ „ ,, 150—200 Rétlecsapolás esetén az alagcső mélysége 0-80—1-00 m legyen. Ismételjük, hogy a táblázatban foglalt csőtávolsági és mélységi adatok az. ismertetett indokolással együtt alagcsövezések terveinek elbírálásánál műszaki ésgazdasági szempontból irányadónak tekintendők. Az előadottak csak tájékoztatóul szolgálnak, mert az egyes kivételes esetekre nem lehet táblázatokat szerkeszteni. A táblázat és indokolásával megszabott vezérelvek azonban csak alaposan indokolt helyi körülmények esetén lesznek csak módosíthetók. * Az öntözésre vonatkozóan Csehszlovákiában az 1928. évben tartott gabonatermelő verseny alkalmával

3 érdekes kísérleteket végeztek. A legjobb eredmény hektáronkint 58-71 q buza és 67-72 q rozs volt. Megállapították, hogy ilyen hatalmas eredmények eléréséhez, vagy legalább megközelítéséhez szükséges egyik legfontosabb tényező : a víz általában nem áll rendelkezésre. 1 A szövegből kivehetőleg a tanulmány szerzője az olyan szántást nevezi szokásosnak. aminél a barázdák a legnagyobb esés irányában haladnak, tehát egyenesen hegynek, illetve völgynek szántanak. Szerkesztő. 2 A legelő érdekében mélyebb alagcsövezés szükséges, mint amit a rét követel meg. Szerkesztő. 3 Dr. Ing. A. Matousek : Düngung durch Beregnung mit Düngemittel in Lösung.