Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - III. Kenessey Béla: Az 1885 : XXIII. tc. alapján megállapítható hozzájárulás és az eljárás lebonyolítása

36 A duzzasztás hatását és az azon alapuló bevonás miként megállapítását szintén példában mutatom be. Tegyük fel, hogy az eddigi példákban tárgyalt, jókarbahozott vízfolyásban az ipari vizet 30 cm-el duzzasztjuk meg. A hozzájárulás megszabásának érdekében mindenekelőtt szükségünk van a visszaduzzasztás határának, illetőleg annak ismeretére, hogy a duzzasztás helyétől felfelé számítva milyen távolságra tekinthető az megszűntnek? Ha ennek a feladatnak megoldásánál bármiféle képletet, vagy táblázatot használunk, köztudomás szerint teljesen pontos eredményhez nem juthatunk. Ezért az egyszerűség és könnyebb számítás érdekében legcélszerűbb, ha közelítő képlettel érjük be. Ez a közelítő képlet pedig általánosan ismerten azt mondja, hogy a duzzasztás távolhatását a kétszeres duzzasztás magasságának és a relatív esésnek hányadosa adja meg, amit a mostani esetre alkalmazva, a keresett távolság 7 2h 2.0-3 „„_ = MÖT6=

375

mA továbbiakban ismét közelítő elvet követve, a duzzasztás vonalát parabolának tekinthetjük. Ekkor a félparabola közepes mélysége 2 2.0-3 —— — 0 2m lesz, amit a 30 cm duzzasztásból levonva, a közepes duzzasztás magassága 0-30—0-20 = 0-10 m. Ez a méret annyit jelent, hogy az iparivíznek 42 cm-es mélysége 52 cm-re emelkedik. Ha tehát kiszámítjuk, hogy ilyen vízmagasság, de a vízmennyiség változatlanul való maradása mellett mekkora lesz a közepes duzzasztású mederszelvény nedvesített területe, arra 1-102 m

2 értéket kapunk a duzzasztatlan víznek megfelelő 0-799 m

2 helyett. Minthogy pedig feltevésünk szerint vízelvonással nem kell számítanunk, az elragadó erők viszonyát a nedves területek négyzetének hányadosa fejezi ki, vagyis (F,\* (1-102V ° — ÚJ —\0-799) = 1-902 т. Eszerint a duzzasztott szakaszon akkor volna az elragadóerő az ugyanolyan hosszú duzzasztatlanon meglévővel egyező, ha a szakasz ж = 375. 0-902 = 713-25 m volna. Minthogy pedig a folyóméterenkénti érdekelt terület 0-05 kat. hold, a most kiszámított hosszra 713-25 . 0-05 = 35-663 kat. hold ideális érdekelt terület jut. Itt is figyelembe kell azt venni, hogy a duzzasztott szakasz már maga is 375 . 0-05 = 18-750 kat. hold hozzájárulással van terhelve, tehát ezt az előbbi eredményből le kell vonni és így a duzzasztásra jogosan ráróható ideális érdekeltségi terület 35-663—18-750 = 16-913 kat, hold lesz.