Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - V. Kenessey Béla: Az 1885. évi XXIII. t.-c. 51. §-a

198 célozza. Száraz években a nagyobb távolságokban elhelyezett, mélyebb szívók esetén a nedvesség mélyebbre száll le. Ez a mélység azután megakadályozza a gyor­sabb elpárolgást. Olyan talajban, melyben az alagcsövezés a talajvíz szintjét szál­lítja le, a nagy távolságú mélyebb szívók lecsapoló hatása sokkal erőteljesebb. Minthogy a száraz és nedves évek váltakozva követik egymást, az alagcsöve­zés tervezése nem lehet egyoldalú, vagyis nem lehet a csővonalak távolságát csupán a kisebb mélység alkalmazhatása érdekében csökkenteni. Az alagcsövező mérnök részére a kutatóbizottság tájékozásul a következő I. sz.táblázatot állította össze : 1. sz. táblázat: A talajnem Mechanikai összetétel O'OI m/m-nél kisebb II. O'OI— 0-05 m/m Termőterület r e p a gabona és másodrendű talaj burgonya, első­rendű talaj g с mélység távolság ; mélység távolság || mélység távolság m é t e г b 1. Legnehezebb, szí­vós, kötött agyag és agyagos talaj .. 2. Másodfokú, nehéz, leüllepedett agya­és homokos agyag 3. Másodfokú, nehéz, leüllepedett homo­kos, vályogos agyag 4. Középnehéz, raga­dós, nehéz vályog 5. Ragadós, középne­héz, homokos vá­lyog 6. Középnehéz, ho­mokos vályog 7. Könnyebb vályo­gos homok 8. Vályogos homok . 9. Laza homokos . . >60 50—60 40—50 40—50 25—40 25—40 10—25 10—25 <10 :2o <20 >20 <20 >20 >20 <20 0-9—11 1-0—1-2 1-1—1-2 1-1—1-3 1-1—1-3 1-2—1-3 1-2—1-3 1-0—1-2 0-8—1-0 8—9 9—10 9—11 10—12 12—14 13—15 15—17 18—20 >20 1-0—1-1 1-0—1-1 1-0—1-1 1-1—1-2 1-1—1-2 1-2—1-3 1-2—1-3 1-0—1-2 0-8—1-0 8—10 9—11 10—11 11—13 12—14 14—16 16—18 18—20 >20 0-8—0-9 0-8—1-0 0-8—1-0 0-8—1-0 0-9—1-1 0-9—1-1 0-9—1-1 0-9—1-1 0-8—1-0 8—9 9—10 10—11 11—13 13—14 14—15 16—18 18—20 > 0 A táblázatban a határokat kisebb ingadozással (a mélységre átlag 20 cm, a távolságra átlag 2-0 m) állapították meg. A megállapításnak az volt a célja, hogy az alagcsővonalak távolságának és mélységének megválasztásában figyelembe legyenek vehetők azok a kisebb jelentőségű, de mégis számbajövő tényezők is, melyek a tervező mérnök klimatológiai, pedológiai, hidrológiai és agronómiai helyi tapasztalataiban alapszanak. 1. A répatermelésre a tengerszint felett 450 m magasságig emelkedő olyan területek alkalmasak, melyeknek évi csapadékmennyisége a 600 mm-t nem haladja

Next

/
Thumbnails
Contents