Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - V. Kenessey Béla: Az 1885. évi XXIII. t.-c. 51. §-a

196 ban most létesített hasonló szervekkel és, hogy az alagcsövezés és lápművelés kér­désében a két állam kísérleti telepei egységes utasítás alapján működnek. * Az alagcsövezés kérdésében a csehszlovák kísérleti állomások által elért ered­ményeket dr. Janota tanulmánya alapján a következőkben ismertetjük л Minthogy az alagcsövezési munkálatok költségeire főképen a szívóvonalak távolsága van legnagyobb befolyással (a távolság csökkentése ugyanis nagy mér­tékben növeli a költségeket), elsősorban a legmegfelelőbb szívóvonal-távolságot kellett a mindenkori helyi viszonyokkal összhangba hozni. A kérdés megoldásának alapját az utóbbi 10 évben a legkülönbözőbb talaj-, éghajlati és gazdasági viszonyok között végzett lecsapolások kivitele során szerzett tapasztalatok adták meg. Arra törekedtek, hogy az alagcsövezés terén az utóbbi 5 évben szerzett tapasztalatokat a későbbi gyakorlatban hasznosítsák. Cseh- és Morvaországban ma már a mélyebben fekvő, tehát melegebb és szá­razabb répatermő vidékeken csakis azt a kevésbbé nedves talajt alagcsövezik,amely inkább a tömörebb altalaj gyakoribb szellőzését és a talaj tevékenységnek ezzel járó fokozását igényli, mint a felesleges víz levezetését. Itt tehát alagcsövezés útján való szorosabb értelemben vett talajjavításokról van szó, mert ezek a bőtermésü vidékek elbírják a költségesebb alagcsövezési munkákat is. Javítani kellett azonban a helyzetet azokon a vidékeken is, amelyeknek éghajlata magasabb fekvésüknél fogva kedvezőtlenebb, talaja rosszabb és ezek következtében rosszabbak a gazdasági viszonyaik is. A döntő jelentőségű éghajlati tényezők közül ugyanis a légköri csapadék mennyisége a tengerszín feletti magas­ság emelkedésével arányosan női, az átlagos hőmérséklet pedig csökkenő lévén, kisebb a párolgás is. A talaj nedvességének emelkedésével annak fizikai állapota rosszabbodik. Ezeken a gabonatermő, valamint a vegyesen gabona- és burgonya­termő vidékeken, ahol a vegetációs időszak is rövidebb, elsősorban a talaj felső szintje felett, csapadékból származó vizek gyors levezetéséről kell gondoskodni, azután kerülhet a sor a talaj szellőztetésére. A magasabb, hűvösebb és kevésbbé termékeny vidéken az éghajlatnak a talajra gyakorolt kedvezőtlen hatását a leg­tökéletesebb alagcsövezés sem tudja teljesen megszüntetni. Ezért az uralkodó ked­vezőtlenebb gazdasági viszonyokra való tekintettel is inkább ajánlatos az egysze­rűbb s olcsóbb alagcsövezés. Hasonlóképen szükséges, hogy az igen magas fekvésű és rendkívül csapadékos, terméketlen vidékeken csak a legegyszerűbb berendezést létesítsék, vagyis a nagyobb, nem mélyen járó vízerek által okozott károk megszüntetése céljából csak egyes felfogó, vagyis övvonalakat helyezzenek el. Minthogy összefüggő talajvízszin csak olyan vidékeken található, ahol az altalaj tökéletesen áteresztő, a csehszlovák alagcsövezések túlnyomó részének az a rendeltetése, hogy tavasszal a vegetációs időszak meghosszabbítása céljából, nyáron \pedig hosszantartó esőzések után a csapadékvizet gyorsan levezessék. A víznek a mélyebb rétegekbe való behatolását a legkevésbbé átbocsátó réteg korlátozza, vagyis ez a réteg szabja meg a talajszelvény átbocsátóképességének a mértékét. Nehéz talajokban ez a réteg, mely legtöbb esetben gyakorlati szempont­1 Dr. JR. Janota : Neue Richtlinien für die Wahl der Dräntiefen und die Feätzetzung der .Dränabstände in der Tschechoslovakischen Republik. Prága, 1932.

Next

/
Thumbnails
Contents