Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
2. füzet - IV. Dr. Ing. Einwachter József: Duzzasztógátak kimosása ellen való biztosítása
163 Hogy történjék ennek a megállapítása? A feladat egyszerű. Ha ismerjük a vízmennyiséget, úgy a rohanó vízsugár vastagságát az átbukási magasságból, vagy zsilipeknél a zsilipnyilás nagyságából és a kifolyási tényezőből és nyomómagasságból tudjuk kiszámítani. Ebből az adatból és az ehhez tartozó sebességmagasság értékéből, mint azt a bevezetésben ismertettem, a vízugrás magasságét meghatározhatjuk. Miután ismerjük azt a vízmélységet, amellyel a lefolyó vízmennyiség a mederben elhelyezkedik, megállapíthatjuk azt is, hogy a mederbeli vízmélység (t f) nagyobb-e, vagy kisebb a számított, vízugrás utáni áramló vízmélységnél (t s z). Ha a mederbeli vízmélység nagyobb (t f > t s z), akkor az utófenék helyzetét kielégítőnek mondhatjuk, mert hiszen a fedőhengeres 26. ábra. Ryburn—schwörstadti gót metszete: a) 1700 és b) 4C00 m-es vízlefolyásnál. lefolyás biztosítva van, ha ellenben kisebb volna (t f < t s z) a mederbeli vízmélység, mint a számított alvízmélység, akkor az utófeneket a két vízmélység között mutatkozó különbség mértékével (Д t = t s z — t }) kell a meder szintje alá süllyeszteni. Lássunk erre példát. A ryburg-schwörstadti gát 1 4x24 m széles nyílással épült s így a szabad átfolyási szelvény teljes szélessége 96 m. A számítások, valamint a modellkísérletek szerint a felső zsiliptábla teljes lebocsátása mellett (26. a ábra) 1700 m 3/sec víz bukik át, ami folyóméterenkint 17-7 m, 3/sec-ot jelent. A gáttest küszöbmagassága 272-0 m, míg a duzzasztott vízszíné 284-0 m, a mederfenék szintje pedig 271-0 m. Az 1700 m 3/sec vízmennyiség a Rajnának ezen a szakaszán 273-0 m vízszin mellett, azaz 2 méteres vízmélységgel folyik le. Kérdés, milyen magasságban helyezendő el az utófenék, hogy a víz lefolyása a gáton szabad fedőhengeres vízugrás mellett történjék s ezáltal a gát a veszélyes kimosásoktól védve legyen? Felvesszük az utófenék szintjét a mederfenék magasságában, azaz 271-0 m-re. A mederbeli vízmélység 2-0 m. Hogy ez a vízmélység fedőhengeres lefolyáshoz elegendő-e, azt a számítások fogják majd megmutatni. A szükséges alvízmélységet a 10. számú képlet segítségével határozhatjuk meg. A képletben szereplő t 0 és k 0 értékek az energiavonal helyzetéből számíthatók. Ha alapsíknak az utófenék szintjét választjuk, azaz 271-0 m-t, akkor az energiavonal magassága : 1 Altmayer : Die Bauten des Rheinkraftwerkes Ryburg —Schwörstadt. Die Bauzeitung, 1931. Heft, 1/2. 45. A kísérletek a karlsruhei műegyetem vízépítéstani kísérleti laboratóriumában történtek. 11*
