Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - III. Kenessey Béla: Az 1885 : XXIII. tc. alapján megállapítható hozzájárulás és az eljárás lebonyolítása

30 Tegyük fel most már, hogy a most vázolt szakaszba a szabad vízhasználatok érdekében egy 50 m hosszú olyan szakaszt iktatunk közbe, amiben a fenék 3 m-re van kiszélesítve, az oldalrézsű hajlása pedig a meredekebb és kevésbbé meredek rézsűk átlagos hajlása szerint y

4. Minthogy az 50 m hosszú szakasz aránylag rövid ahhoz, hogy a lefolyás mélységében is észrevehető változás állhasson elő, a korábbi — l-l m vízmélység változatlanul való maradása mellett a szelvény többi adatai a következők lesznek : a nedves terület F

2 = 7-953 m

2, a középsebesség v

2 — 0-485 m/sec. Minthogy ebben az esetben a vízmennyiség változatlan, az egyező elragadóerejű szakaszokra a 10. képlet áll és abból Ha ebbe a képletbe Z

2 helyett a szabadvízhasználatú szakasz hosszát, az 50 m-t tesszük bele, akkor eredményül ж = 5-314.50 = 265-7 m hosszat kapunk, ami annyit jelent, hogy a szabad vízhasználatú szakasznak akkor volna akkora elragadó ereje, mint 50 m, hosszú normálisnak, ha az előbbi hossza 265-7 m volna. Ez tehát annyit is tesz, hogy a kiszélesített szakasz elragadó erejében beállott változás 265-7 m normális, vagyis változatlan szakasznak felel meg. Mivel továbbá minden folyóméter vízfolyás-szakasznak 0-5 kat. hold érdekelt terület felel meg, a szabad vízhasználatú szakasz folytán a községre 265-7 . 05 = 13-285 kat. hold ideális hozzájárulás esnék. Ez az eredmény azonban igazításra szorul. Nevezetesen az 50 m szabad vízhasználatú szakasz már eredetileg is meg van terhelve 50. 0-05 = 2-5 kat. hold érdekeltségi területtel, az tehát a fenti eredményből levonandó, vagyis a község tényleges hozzájárulását 13,285—2-5 = 10-785 kat. hold fejezi ki. Ezt az eredményt úgy is meg lehet kapni, ha a 265-7 m-ből levonjuk az 50 m-t és a maradékot szorozzuk meg 0 05-e 1, vagy pedig, ha az elragadó erők viszonyából kiadódó 5-314 értéket i-el kisebbítjük és a 4-314 maradékot szorozzuk meg először a szabad vízhasználatú szakasz 50 méteres hosszával és a 215-7 m-ben kiadódó szorzatot megszorozzuk 0-05-e 1. Vizsgáljuk meg most azt az esetet, ha nem a mederben kiöntés nélkül megférő középárvizet, hanem az ipari vizet vesszük kiindulási alapul. Ebben az esetben azonban ismerni kellene az ipari víz mennyiségét. Tegyük fel, hogy az iparivíz másodpercenként való mennyisége a tárgyalt szakaszon 0-500 m

3, tehát az ipari víz