Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - VI. Vas Leó: Kultúrmérnöki tevékenység Csehszlovákiában

138 XVIII. táblázat. A Tisza Csongrád fölötti szakaszának hajózhatóságai Vízállás Szolnokon cm A vízállás tartóssága a hajózási idény alatt Hajózó mélység dm Vízállás Szolnokon cm A vízállás tartóssága a hajózási idény alatt Szolnok— Csongrád Szolnok—Tiszafüred Vízállás Szolnokon cm 1907—31 1917 1921 közt a gázlórendezés Vízállás Szolnokon cm évek átlagában száraz napokban évben előtt után előtt után 30 60 164 123 20 15 20 — 60 49 121 110 15 20 10 15 — 110 18 59 68 — — — — r—120 12 43 59 11 15 8 — —140 4 14 36 — — — — — 150 2 8 26 — — — — —160 0-4 — 9 — — — — mozgó medrű Tokaj fölötti Tisza-szakasz partjainak rögzítése, másrészt a Szolnok— Szeged, majd a Szolnok—Tokaj közti gázlók rendezése volna megvalósítható. A gazdasági világkrízis azonban még ezeket a munkálatokat is a legszükségesebb védőmunkálatok mértékére vetette vissza. Rendszeres, az egész éven át tartó hajózás— 16—20 dm merülésű hajókkal — a Tiszán ma Tiszafüredig (424 km), a mellékfolyók közül a Körösön és Maroson a 36, illetve 10 km hosszú torkolati szakaszon és a csatornázott Bégán 118 km hosszban van, vagyis a víziutak hossza 588 km. Kedvező vízállás mellett a kisebb merülésű hajók a Tiszán egészen Cigándig, tavasszal Vásárosnaményig, a Körösön Gyomáig, a Maroson Makóig, illetve Magyarcsanádig is felmennek. A fentemlített és rendszeresen hajózható víziútból ma csak 300 km, vagyis 51% tartozik magyar fennhatóság alá. Ennek az aránylag rövid útvonalnak 1931. évi — igaz kedvező — áruforgalma 166,000 tonnát tett ki. Ha tekintetbe vesszük, hogy minden közlekedési útvonal újabb területeket kapcsolván be a gazdasági vérkeringésbe, valósággal forgalmat teremt és hogy a földrajzi adottságok a Nagy-Magyar-Alföldön a mesterséges víziutak kiépítésére rendkívül kedvezőek, arra a következtetésre jutunk, hogy a Tisza kisvízi szabályozása és a tiszai hajózás fejlesztése komoly figyelmet érdemel, hiszen nem elszigetelt, belső kereskedelmi útvonalról, hanem a nagy dunai víziút táplálásáról van szó. A Tiszamedence feldaraboltsága és a gazdasági helyzet azonban kerékkötői annak a fejlődésnek, melyet a világháború előtti magyar vízgazdasági politika megalapozott. D) Árvédelmi szervezet. Ármentesítő társulatok és állami közreműködés. Nem fejezhetjük be a Tiszáról írott ismertetésünket anélkül, hogy röviden meg ne emlékeznénk a szervezeti kérdésekről. Az 1840. évi törvény felfogása szerint az ármentesítés és az árvédelem céljait szolgáló mederszabályozás az érdekelt bir1 A Csongrád alatti szakasz — rendkívüli kisvizektől eltekintve — 2 m merülésű hajókkal mindig járható.