Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - VI. Vas Leó: Kultúrmérnöki tevékenység Csehszlovákiában

135 szakaszokon, ahol az átvágások az esést nagymértékben növelték és történetesen a partok anyaga is laza, erősen mozog a meder. Az egymásutáni felvételek eredmé­nyét egymásra rajzolva a mederfejlődésnek helyenként klasszikus példáit kapjuk. Egy-egy kanyargós szakasz eredeti formáit megtartva, a völgyben lefelé csúszik és pedig anélkül, hogy közben hosszát lényegesen változtatná (17. ábra). A völgy anyaga azonban általában igen kemény, kötött, ezért a folyó az át­vágásokkal létesített egyeneseket és hosszú, egyértelmű kanyarokat általában meg­tartotta és csak egyes helyeken, ahol a partok anyaga megengedte, vette fel ismét eredeti kígyózó alakját. Az egyenes szakaszokon a folyó megnövekedett munka­képessége a partokat erősen rongálja, a meder elszélesedésre és elsekélyesedésre hajlamos. A mederben beállott változásokat a már említett medernyilvántartási szelvények adatai alapján mutathatjuk ki. (L. XVI. és XVII. sz. táblázatokat.) XVI. táblázat, Az 1833—42. évi szabályozáselőtti és az 1890—91. évi szabályozásutáni fel­vételek keresztszelvényeinek szakaszonkinti átlagos adatai az 1842. évben fixirozott kisvízszinre vonatkoztatva. Sorszám Jellegzetes szakaszok Szelvény­terület a szabályozás Szélesség szabályozás Közép­mélység a szabályozás Sorszám Jellegzetes szakaszok előtt után előtt után előtt után Sorszám Jellegzetes szakaszok m 2 m m 1. A torkolattól Törökbecséig 713 925 197 240 4-0 4-4 2. Törökbecsétől a Marostorokig (Szeged) .... 638 769 166 188 4-2 4-4 3. A Marostoroktól a Köröstorokig (Csongrád) 578 692 141 156 4-4 4-9 4. A Köröstoroktól a Zagyvatorokig (Szolnok) 553 574 149 150 4-0 4-2 5. A Zagyvatoroktól Tiszaderzsig 389 494 120 135 3-4 3-9 6. Tiszaderzstől Ároktőig 330 321 127 137 2-8 2-6 7. Ároktőtől a Sajótorkolatig 338 415 179 175 2-0 2-5 8. A Sajótorkolattól a Bodrogtorokig (Tokaj) 532 554 116 138 4-8 4-3 9. A Bodrogtoroktól Csapig 253 334 84 118 30 30 10. Csaptól a Szamostorokig (Vásárosnamény) 281 360 85 124 3-3 31 11. A Szamostoroktól a Borsatorokig (Mezővári) 139 230 74 120 20 2-1 12. A Borsatoroktól Tiszaújlakig 107 248 90 129 1-2 2-0 Megjegyzés: Az elszélesedés különösen a 8—10. szakaszokon nem járt együtt kellő meder­mélyüléssel. Az elsekélyesedés mértéke szembetűnő, ha meggondoljuk, hogy a mélységi adatok az 1842. évi kisvízszintre vonatkoznak, holott a tényleges kisvízszint 1890-ig 1 m-nél is többet süllyedt. Sajnos, adataink nem adnak az összehasonlításra teljesen hű képet. Egyrészt az 1833/41. és 1890/91. évi felvételek adatainak egybevetése csak az átvágások közötti szakaszokon lehetséges és így a közelebbi vizsgálat tárgyául szolgáló anyag kevés, másrészt az újabb összehasonlítás hiányos, mert az 1921/22. évben az 1—2. és 10—12. szakaszokat, melyek ma jugoszláv, cseh, illetőleg román területre esnek, nem tudtuk felvenni.

Next

/
Thumbnails
Contents