Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - III. Lászlóffy-Böhm Woldemár: A Tiszavölgy

112 határozata értelmében vízvidékenként részletes erdészeti statisztika készül a Dunamedencéről, amelyben a kopárokon kívül már a lejtős hegyoldalak szántói is szerepelni fognak. Ezzel a tájékozódás és érdekeink védelme konkrét alapot kap. 5. Csapadékviszonyok. A folyó vízjárása elsősorban a csapadékviszonyoktól függ. Amint a 3. ábrából kitűnik, a csapadék földrajzi eloszlása a domborzatnak nagyjában megfelelő. A síkság maga esőben szegény. Az 1901/10 száraz évtizedben, melyre térképünk vonatkozik, a csapadék évi átlagos összege helyenként 500 mm alatt volt. De a hegyvidék, különösen a bihari hegyek és az Északkeleti Kárpátok évi 1000— 1400 mm-es összeggel tűnnek fel. Ezek a hegyfalak a Földközi-tenger felől érkező páradús meleg légáramlatok felfogói. A csapadék földrajzi eloszlásából folyik, hogy a Tisza vízjárásában igen fontos szerep jut a folyó hegyvidéki felső szakaszán kívül a Szamosnak és a Körösnek, valamint az Északkeleti Kárpátok vizeit összegyűjtő Bodrognak. A Maros inkább esésének és vízgyűjtőterületének nagysága miatt számbamenő. A csapadék évi menetét vizsgálva azt találjuk, hogy a Tiszamedencében az Atlanti vagy monszunális típus uralkodik júniusi maximummal és februári 3. ábra. A csapadék megoszlása a Tisza-völgyében 1901—10-ig (Héjas E. nyomán).