Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
2. füzet - III. Lászlóffy-Böhm Woldemár: A Tiszavölgy
113 minimummal. De ennek tisztaságát némileg megzavarja az úgynevezett mediterrán esőjárási típus befolyása, melyet októberi maximum és júliusi minimum jellemez úgy, hogy különösen a Tisza forrásvidékén és a síkságon jól megkülönböztethető az eső évi menetében egy októberi másodlagos maximum is. Az Erdélyimedencében, vagy a Sajó—Hernád vízvidékén ez a befolyás teljesen elmosódik, tehát ott az Atlanti típus a maga tisztaságában jelentkezik. Jellemzésül az I. sz. táblázatban felsoroljuk néhány hely csapadékadatait. 6. befolyási viszonyok. A csapadék évi menetével függ össze a Tisza vízjárása. A hegyvidéki Felső-Tiszán a hóolvadásos árhullámokon kívül — rendesen több következik egymásután, — a nyári és őszi csapadékmaximumnak megfelelő áradásokat is megtaláljuk. A Közép- és Alsó-Tiszán az őszi árhullám ritka, mert az Erdélyimedencében, ahonnan a Tisza legfőbb mellékfolyói «rednek, valamint a Sajó völgyében a csapadék évi menetéből az őszi másodlagos maximum eltűnik. A tél hőmérsékleti viszonyai szerint az egyes évek vízjárása vagy az úgynevezett hóolvadási típust mutatja, egyetlen kimagasló tavaszi árhullámmal, melyet a tavaszi esőzések elnyújtanak, vagy több jelentéktelen hóolvadási hullám után élesen megkülönböztethető nyári áradások jelentkeznek. (Esőzési típus). (4. ábra.) A folyó átlagos vízjárására,—húsz éves észlelési sorozatból számítva — a Közép-Tisza három jellemző állomásáról a II. táblázatból a következő képet kapjuk. Az 5. ábrán grafikusan feltüntetett adatokból is látjuk, hogy a télen hó alakjában tárolt csapadékmennyiség márciusban indul meg. Ennek és a tavaszi esőzéseknek eredménye a vízszállítás áprilisi maximuma. Májustól szeptemberig az erőteljes párolgás hatására rohamosan csökkenik a folyó hozama. A júniusi esőmaximum sem tud a vízjárásban kifejezésre jutni, azután augusztus— október között a Tisza eléri legkisebb hozamát. A folyó típusos kisvizeinek ideje az ősz eleje. Az őszi hűvösebb időjárással a párolgás hirtelen alászáll, az októberi esőzési periódus vízzel telíti a felszínt, a csapadék lefolyási hányada és ezzel a folyó vízVízügyi Közlemények. Havi csapadékmennyiség az évi összeg százalékában (1871—1905) dec. 5-5 4-9 5-3 6-7 6-6 Havi csapadékmennyiség az évi összeg százalékában (1871—1905) nov. 6-4 4-8 5-0 7-5 6-2 Havi csapadékmennyiség az évi összeg százalékában (1871—1905) okt. 11-2 7-8 8-6 10-3 11-4 Havi csapadékmennyiség az évi összeg százalékában (1871—1905) szept. 7-8 8-2 8-9 7-7 7-2 Havi csapadékmennyiség az évi összeg százalékában (1871—1905) aug. 12-3 10-5 120 90 8-6 Havi csapadékmennyiség az évi összeg százalékában (1871—1905) júl. 12-8 13-8 14.6 12-5 9-5 Havi csapadékmennyiség az évi összeg százalékában (1871—1905) júll. 14-8 16-8 14'5 1B-Ő 12-9 Havi csapadékmennyiség az évi összeg százalékában (1871—1905) máj. 10-3 130 10-7 9-6 10-3 Havi csapadékmennyiség az évi összeg százalékában (1871—1905) ápr. 5-9 7-3 7-9 8-0 9-4 Havi csapadékmennyiség az évi összeg százalékában (1871—1905) márc. 5-6 5-4 4-7 61 6-6 Havi csapadékmennyiség az évi összeg százalékában (1871—1905) febr. 41 3:5 3-6 4-3 51 Havi csapadékmennyiség az évi összeg százalékában (1871—1905) jan. 3-3 40 4-2 4-8 6-2 Évi csapadék mm 1030 630 642 624 551 Magasság , m.A. f. 652 363 257 117 84 Állomás Kőrösmező Kolozsvár Eperjes Nyíregyháza Szentes Vízvidék Felső-Tisza Szamos Hernád Alföld Alföld