Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - II. Zauner István: Ausztria vízügyi szolgálata és vízügyi politikája

10 5 Stájerország ugyanis az egyetlen tartomány Ausztriában, ahol a folyammérnöki és kultúrmérnöki teendőket ugyanaz a hivatal, a tartományi műszaki hivatalnak vízszabályozási és talajjavítási osztálya látja el. A két, egymástól igen sok tekintetben eltérő műszaki ágazatnak összeházasítása mindkét szolgálati ágnak elsorvasztására vezetett, amint ezt előttem a stájerországi műszaki hivatalnak egyik teljesen objektíven gondolkodó, igen előkelő tagja is hangsúlyozta. Ez is intő példa lehet arra, hogy a racionalizálásnál a víziügyek terén nagy óvatossággal kell eljárni. Ha az osztrák adatokat a magyarországi vízimunkálatok költségeivel és az államnak és érdekelteknek ezen költségekhez való hozzájárulásával vetjük össze, rendkívül szomorú eredményekre jutunk. Magyarország ugyanis ugyancsak a fenti két év átlagában a vízimunkálatok céljára összesen 14 és г/

2 millió pengőt fordított, amely összeghez 6-2 millió P-vel az állam, 8-3 millió P-vel pedig az érdekeltek járultak hozzá. Százalékarányban az állam az összes befektetés 43%-át, az érdekeltségek pedig 57%-át viselték. VI. táblázat. A magyarországi vízimunkálatok költségeinek munkanemenként való részletezése. S Állam Éidekeltség N A munkálat neme összesen Еч hozzajarulasa ezer CC penpőben I. Állami víziberuházások 3,926 3,926 2. Kultúrmérnöki munkálatok 796 1,023 1,819 3. Kikötőkormánybiztosság 1.387 — 1,387 4. Vízrendező társulatok vízimunkálati i. — 6,259 6,259 5. Vízhasználati társulatok vízimunkálatai .... 113-5 994 1,107-5 Összes e n Összeg 6,222-5 8,276 14,498-5 Százalék 43 57 100 A síkvidéki, agrárjellegű Magyarország tehát a vízimunkálatokra fordított összegeket tekintve, a hegyes jellegű Ausztriával szemben nagy mértékben hátramarad, pedig a síkságokat sokkal inkább érintik a vizek kárai, de hasznai is, mint a hegyvidékeket. A magyarországi befektetések az osztrák ilynemű befektetéseknek csak 21%-át teszik ki, az államnak a vízimunkálatok költségeihez való hozzájárulása pedig hazánkban az osztrák állam és tartományok hozzájárulásához képest csak egyötöd annyi. Azonban a fenti összehasonlítás teljes képet nem ad, mert valamely ország kulturális, gazdasági vagy bármely téren való tevékenysége az ország vagyoni helyzetének a függvénye. Már pedig sajnos, e tekintetben nagymértékben elmaradtunk Ausztriától. Ha azonban a közületnek áldozatkészségét a minden egyes állam teherbíróságának zsinórmértékéül szolgáló állami költségvetés százalékában fejezzük ki, akkor mégis tiszta képet szerezhetünk arról, hogy a két állam a vízfolyásainak rendezése terén egymástól milyen lényegesen eltérő politikát folytat. Ausztriában ugyanis a vízimunkálatok költségeire a közület az állami és tartó-