Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - III. Kenessey Béla: Az 1885 : XXIII. tc. alapján megállapítható hozzájárulás és az eljárás lebonyolítása

32 Ha községeknek másféle vízhasználatuk is van, azt ebben a pontban külön tárgyalni felesleges, mert hiszen azok olybá vehetők, mintha magánszemélyek tulajdonai volnának. A községeknek közegészségügyi szempontból való bevonása nem minden esetben kíván külön tárgyalást. Ha ugyanis'a község belterületei mellett a közegészséget veszélyeztető posványok vannak, azok a legtöbb esetben külön lecsapoló csatornákkal tüntethetők el, amiknek befogadója maga a vízfolyás. A lecsapoló csatornáknak a vízfolyásba való beletorkoltatása címén pedig a községek szerintem semmiféle teherrel nem terhelhetők, mert hiszen a vízfolyás minden völgybeli víz befogadója is. A munkálat a lecsapolás szempontjából csak annyiban jelent a községre előnyt, hogy a mindig meglévő medermélyítés folytán a lecsapolok a vízfolyás magasabban fekvő pontján torkoltathatók be. Abban az etben, ha a most tárgyalt megoldás leküzdhetetlen nehézségbe ütközik és a község közegészségügyének kielégítése érdekében lokálisan mélyebbre kell a vízfolyást kiásni, mint amit a jókarbahozatal megkövetelne, a vízfolyásba már zavaró körülményt vittünk bele. Miután pedig a zavaró körülmények miként való számbavétele előtt bizony fogalmak tisztázása szükséges, ezt az esetet ennek a pontnak a végén fogom tárgyalni, amikor az említett számbavétel módját már tisztáztam. A községek bevonásának másik alapja a szabadvízhasználatok. Hogy a község lakossága a szabad vízhasználatokat gyakorolhassa is, mindig szükség van arra, hogy az ezek számára fenntartott helyeken a medret kiszélesítsék, rézsűit pedig a mederbe való könnyebb bejutás érdekében laposabbá tegyék, esetleg lépcsőzzék. Az természetes, hogy az így kiszélesített és laposabb rézsüjű szakaszon a víz sebessége megcsökkenik, a kisebb sebességű vízben pedig annak hordalékszállító energiája alábbszáll. Vizsgáljuk tehát meg a hordalékszállító energia változását. Az általánosan ismert, hogy a hordaléknak a vízben való mozgása, illetőleg a tovaszállított hordalék mennyisége, egyszóval a víz elragadó ereje a sebesség négyzetével arányosan változik. Ha tehát egyik esetben a szelvény középsebessége v

v a másikban pedig v

2, és ha az azokhoz tartozó elragadóerőt E

1 és i?

2-vel jelöljük, akkor az utóbbiak viszonya Ez olyan összefüggés, ami kivétel nélkül, minden esetben áll. Ha a vízfolyás által szállított víz mennyisége változatlan, csak az annak érdekében szükséges keresztszelvény terület változik, akkor az előbbi viszony alakba írható. Ha két különböző szakaszt hasonlítunk össze, és ha az E

x elragadóerejű szakasz hossza Íj, a másiké pedig l

2, a két szakaszban akkor lesz az elragadó erő nagysága azonos, ha о 3 E , l , = Eq 1