Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - II. Zauner István: Ausztria vízügyi szolgálata és vízügyi politikája

97 a műszaki és fogalmazási karból a tartományi hivatal jelöl ki. Helyet foglal továbbá a bizottságban a tartományoknak és az érdekelt községeknek egy-egy választott képviselője és végül az államvasutak egy kiküldöttje is. A szabályozási munkálatok célja a folyó alsó 16 km hosszú szakaszán kisvízi szabályozása, a további szakaszon pedig középvízi szabályozás. A szabályozott folyószakaszok szélessége a Glanpatak beömléséig 105 m, ezen alul 120 m. A folyó mentén a mederpartokat áthágó magasabb árvizek ellen nem védekeznek, árvédelmi töltéseket nem építenek. Ez nem is fizetődnék ki, mert a veszélyeztetett terület nem nagy (a völgy ugyanis mindenütt igen keskeny), viszont a katasztrofális árvizek igen gyorsan, pár óra alatt visszahúzódnak a mederbe. A katasztrofális árvízeket különben is rendszerint az őszi hónapokban, október második felében — novemberben fellépő esőzések okozzák, amikor a termés már teljesen be van takarítva és így a kiöntés folytán a többnyire kaszálónak használt völgyben számottevő kár nem áll elő. A folyó vízállásai a hőmérséklethez igazodnak. A csapadékgvüjtő területének felső szakasza ugyanis az örökös hó és jég határában a gletscherek vidékéig húzódik, amiért is a téli és kora tavaszi vízállások a legkisebbek, nyáron pedig a hosszantartó, állandó és rendszeres nagyvizek vannak. A Gail-folyó szabályozási munkálatait a Hermagorban székelő építésvezetőség hajtja végre, amely hivatalnak élén egy (III. fizetési osztályba sorolt) műszaki főtanácsos áll és a 4 beosztott mérnök közül 2 a IV. és 2 az V. fizetési osztályban v.m. A segédszemélyzet teljesen ideiglenes és létszáma a szükséghez képest változik. A munkálatokat az építésvezetőség itt is teljesen házi kezelésben hajtja végre és a költségek 55%-át az állam, 29%-át a tartomány viseli, a fennmaradó 16% pedig megfelelő arányban az államiút kezelőséget, a Gailvölgvi vasúttársaságot, az érdekelt községeket, illetve az ártérben fekvő ipari és kereskedelmi vállalatokat terheli. A hozzájárulás arányát törvényhozásilag rendezték és ugyanezen törvénycikkel a 15 év alatt végrehajtandó munkálatok költségét 15,360,000 pengőben állapították meg. A művek fenntartására évi 96,000 P van előirányozva, amihez az államszövetség, valamint a tartomány egyharmad-egyharmad résszel járulnak hozzá, míg a fennmaradó rész a fentebb felsorolt érdekeltségek között haszonarányban van felosztva. Az évenként végrehajtandó munkálatok programmját a Drávaszabályozási bizottsághoz hasonlóan összeállított Gail szabályozó bizottság állapítja meg. A Gail-folyó középvízi szabályozása a háború előtt az 1870—90. években már készen volt, azonban a vadpatakok, torrensek egyidejű szabályozását, a vízmosások megkötését elmidasztották. A torrensekből a folyóba sodrott kavicstömegek a folyó ágvát lassanként teljesen feltöltötték, minek folyományaként az árvízszínek olyan magasra emelkedtek, hogy a jelenlegi szabályozási munkálatok megkezdése előtt már a középvízek is átlépték a partokat. Ez azután a helyenként eléggé széles és jobbminőségű termőtalajú völgyben évenként több ízben is jelentékeny károkat okozott. Az 1929 óta folyamatban levő és a folyó 80 km hosszú alsó szakaszára terjedő szabályozási munkálatok a folyó különböző szakaszain észlelhető és egymástól teljesen eltérő jellegnek megfelelően három csoportba oszthatók. Vízügyi Közlemények. '