Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - II. Zauner István: Ausztria vízügyi szolgálata és vízügyi politikája

98 A folyó alsó harmadában ugyanis a folyó völgyét a 14. században történt hegyomlások teljesen eltorlaszolták és a torlaszt csak évszázadok alatt sikerült a folyónak ismét áttörnie. A felső szakasz völgye és medre ennek következtében erősen feltöltődött, a középső szakasz szakadékos és sziklagörgeteges lett, az alsó szakaszon pedig a meder jelentékenyen bemélyült. A fentieknek megfelelően az alsó szakaszon, ahol csak a 15—20 évenként előforduló katasztrofális árvizek lépik át a partokat és akkor is néhány óra leforgása alatt ismét visszatérnek a mederbe, — csak középvízi szabályozás van folyamatban. A középső, görgeteges szakaszon a meder megfelelő, enyhébb esésének kiképzése céljából a bukókat, görgetegeket robbantással távolítják el. Ilymódon mintegy 2 méterrel süllyesztik átlagosan a folyó árvizének szintjét, amely körülmény a feliszapolódott felső szakasz kiképződésére természetesen igen kedvező befolyással van. A folyó felső szakaszán a folyó árvizei ellen, — amelyek a meder nem teljes beágyazódottsága folytán évenként több ízben is elárasztják a termékeny völgyet, — árvédelmi töltéssel védekeznek. A begátolás folytán várható és számításokkal kimutatott katasztrofális árvizek ellen a gátak azonban kellő védelmet nem adnak, ezért, hogy a veszélyes árvizek pusztító hatása korlátok közé szorítsák, az árvédelmi töltésekbe egymástól mintegy 2 km távolságban a töltés koronájánál 80 cm-rel alacsonyabb, megfelelő széles bukókat iktatnak be. Az ezeken a vészkiömlőkön túlfolyó árvizeket a völgyben a folyóra merőlegesen épített kisebb töltésekkel fogják fel és tartják vissza. A tartányterületekét az árvizek egy részének raktározása céljából szolgalommal terhelik meg és természetesen megfelelően kárpótolják. A felfogott víztömegek az árvizek lefolyása után zsilipeken át a mederbe bocsáthatók vissza. A Dráva- és a Gail-folyók szabályozását irányító, valamint a kisebb vízfolyások szabályozását végrehajtó vízügyi osztály élén egy a II. fizetési osztályba sorozott udvari tanácsos áll. A 4 főből álló mérnöki személyzetből 1 mérnök a III-ban, 1 a IV-ben és 1 az V. fizetési osztályban van. Kultúrmérnöki szolgálat. Karinthiában, amint már említettük, a kultúrmérnöki szolgálatot a mezőgazdasági tanács (Landeskulturrat) egyik alosztálya : a kultúrmérnöki osztály látja el. A hivatal a tartományi kormányzóságnak teljesen alá van rendelve és tisztviselői is tartományi alkalmazottak. A munkálatokat teljesen házikezelésben hajtják végre és ennek érdekében megfelelő gépi berendezésekkel (keskenyvágányú vasút, kotrók, transporteurök stb.) fel vannak szerelve. (L. 16—17. sz. műmellékleteket.) A hivatal legfontosabb ténykedése a kisebb patakrendezéseken és lecsapolásokon kívül már évek óta a nagykiterjedésű lápos területek lecsapolása. Ezen a téren már igen kiváló eredményeket értek el. így az Ossiacher-tótól nyugatra fekvő, mintegy 170 hektár nagyságú, néhány évvel ezelőtt még teljesen lápos ingoványon jelenleg már a legbelterjesebb gazdálkodás folyik. Az ettől keletre fekvő 610 hektár nagyságú területen pedig a szabályozási munkálatokat 1932 folyamán fejezik be. A terület egy része telkesítve és tagosítva már az 1931. évben ugyancsak a legintenzívebb mezőgazdasági termelés szolgálatába volt állítva. (L. 18. sz. műmellékletet.)