Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
2. füzet - II. Zauner István: Ausztria vízügyi szolgálata és vízügyi politikája
79 Ezzel szemben a Duna-folyam 452 km hosszú magyar szakaszának egy kilométerére, a Csehszlovákiával közös szakaszt csak félhosszban számítva 2870 P beruházás jut. A Tisza-folyó hossza, a szomszédállamokkal közös szakaszokat ugyancsak félhosszban számítva 571 km, egy kilométerre tehát a befektetési költség 1960 P. A Maros, a Körösök és a többi folyóink szabályozási kilométerére eső évi befektetésekről, amelyek az osztrák beruházásokkal szemben úgyszólván számba sem jöhetnek, nem is kell beszélnünk. 1 * * * Vizsgáljuk meg a következőkben, hogy a szabályozások céljára szükséges összegeket Ausztriában miként teremtik elő ? A folyó- és patakszabályozási munkálatok végrehajtása céljából szükséges összegek előteremtése Ausztriában háromféle módon történik : 1. Az állami kezelés alatt álló hajózási és tutajozható folyók, valamint egyes határfolyók szabályozása teljes mértékben állami feladat és az erre szükséges összegeket az államszövetség évi büdzséjében irányozzák elő. A munkálatok végrehajtása természetesen attól függ, hogy a törvényhozás azok költségeinek előirányzását mily mértékben honorálja. A munkálatok fenntartásának kiadásai az államszövetséget terhelik ugyan, de azok végrehajtását, valamint fenntartását, a Duna- és Morva-folyót kivéve, a tartományi műszaki hivatalok vízszabályozási osztályai végzik. 2. Olyan nagvobbszabású folyószabályozási munkálatok végrehajtásának módozatait, amelyeknek költségeihez az államszövetségen kívül az érdekelt tartomány, vagy községek, esetleg magánérdekeltek is hozzájárulni tartoznak, •— az esetben, ha a hozzájárulásoknak közigazgatási úton való rendezése nehézségekkel jár, — - törvényhozási úton rendezik és külön törvényben állapítják meg úgy a hozzájárulások mértékét, valamint a fenntartási kötelezettségeket is. A törvény alapján az egyes érdekeltek által évenként fizetendő hozzájárulásokból építési alapot teremtenek s annak terhére számolják el a végrehajtott munkálatok minden kiadását. A munkálatok fenntartása is a,z alap terhére esik. A fenntartási munkálatokat ugyancsak a tartomány illetékes műszaki szervei hajtják végre. 3. Kisebb jelentőségű folyószabályozások, patakrendezések költségeinek szétosztását, az államszövetség és az érdekelt tartományoknak segélyképpen való hozzájárulásának előzetes tárgyalások folyamán végzett tisztázás után, közigazgatási úton rendezik. Az ilyen építkezések (úgynevezett Konkurrenzbau) végrehajtását ugyancsak a tartományok illetékes műszaki szervei végzik. A fenntartási kötelezettség azonban sohasem terheli sem az államszövetséget, sem az érdekelt tartományt, hanem vagy az érdekelt községeket, vagy a magánérdekelteket. (Üjabban erős mozgalom indult abban az irányban, hogy az állam és a tartományok ezek fenntartási költségeihez is y s— Wad arányban járuljanak hozzá és a fenntartási 1 A magyarországi munkálatok megjelölésónéi tulajdonképen helytelenül használjuk a „Beruházás" vagy „befektetés" megjelölést, mert a fenntartási munkálatok elvégzésére is alig elegendő összegekből a folyóink tényleges szabályozására, tényleges befektetésekre egy fillért sem költhetiink. Ez összegek a költségelőirányzatban tévedésre alkalmat nyújtó módon ugyancsak a „beruházások" alatt szerepelnek.
