Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

2. füzet - I. Dr. Benedek József: A Duna 1926. évi árvize a Drávatorok környékén

23 A számítás menete ezek után a következő : V í z á 1 1 á s cm-ben Közepes tömeg m

s -ben Mohács Barcs Mohács Barcs összesen V. 5. délután : 609 V. 5. reggel : 171 5160 800 5960 V. 4. »» 604 V. 4. 193 5080 880 5960 V. 3. 598 V. 3. 223 4990 1010 6000 V. 2. 580 V. 2. 238 4760 1070 5830 V. 1. 552 V. 1. 230 4420 1040 5460 IV. 30. » 528 IV. 30. 200 4160 910 5070 0-50.5960 = 2980 m

3/sec, 0-20.5960 = 1190 0 12.6000 = 720 0-08.5830 = 470 0-06.5460 = 330 0-04.5070 = 200 tehát az 1907 május 7.-i gombosi 622 cm-es tetőzésnek megfelelő közepes tömeg Q = 5890 m

3/sec. Ez a példa többek közt azt is mutatja, hogy míg a mohácsi és barcsi közepes tömegek összegének maximuma 6,000 m

3, addig a gombosi tetőzésnek megfelelő közepes tömeg csak 5,890 m

3-re, vagyis mintegy 1-8%-kal kisebbre adódott ki. Ez a csökkenés nagyon természetes, mert, — mint már az előzőkben is rámutattunk, —- tudvalevő, hogy a folyón lefelé haladva, az árhullámok tömege mindinkább fogy. (Ezt a jelenséget az árvizek tömegének providenciális csökkenése néven is szokás nevezni.) 2. példa : Az 1. példa esetében a Duna vízállása Mohácson magas, a Dráváé meg Barcson közepes volt. Most olyan példát mutatunk be, amikor a Duna kevesebb vizet hozott, a Dráva meg magas volt, amikor tehát a gombosi áradást a Dráva vize okozta. Ez 1907 októberében volt s rá vonatkozó számítás a következő : V í z állás с m - b e n Közepes tömeg m

3 -ben Mohács liarcs Mohács Barcs összesen X. 21. délután 108 X. 21. reggel : 290 1210 1340 2550 X. 20. 112 X. 20. 221 1230 1000 2230 X. 19. „ 118 X. 19. 75 1260 480 1740 X. 18. »» 122 X. 18. ,, 65 1280 460 1740 X. 17. 128 X. 17. 34 1310 380 1690 X. 16. 132 X. 16. » 29 1330 370 1700 0-50.2550 = 1280 m

3/sec, 0-20.2230 = 450 0-12.1740 = 210 „