Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
2. füzet - I. Dr. Benedek József: A Duna 1926. évi árvize a Drávatorok környékén
4 Ennek a kutatásnak az eredményeit tartalmazza a végzett tanulmányokról szóló jelentés, amelynek az előszava kifejezést ad annak a véleménynek is, hogy a katasztrófával kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében áll a Duna-medence minden államának és hogy ennek a problémának a megoldása kívánatossá teszi ezeknek az államoknak az együttműködését. Magyarországot természetesen a legnagyobb részvéttel töltötte el a szomszéd királyság területén bekövetkezett árvízkatasztrófa, a magyar vízügyi szolgálatot azonban ennek az árvíznek a kérdése magyar területek árvédelmi biztosságának a szempontjából csak kis mértékben érdekli, mert a két ország határán az árvíz még nem öltött katasztrófaszerű jelleget. Mindazonáltal, részben tudományos szempontból való érdeklődésből, főként az érdekelt államok közötti olyan megállapodás kötését, amelyik „mindegyiküknek az érdekeit és szerzett jogait biztosítja". Valószínűleg ezen az alapon kérte Jugoszlávia képviselője annak idején a bizottság elnökét, hogy tűzze a Bukarestben 1927-ben tartott ülésszak napirendjére az 1926-i dunai árvíznek kérdését. Ez meg is történt és Jugoszlávia képviselője már a bukaresti ülésszakon előadott egyes dolgokat a Drávatorok tájékán 1924-ben és 1926-ban bekövetkezett árvízkatasztrófáról, még pedig többek között azt, hogy kormánya alapos tanulmány tárgyává tétette ezeknek a rendkívüli árvizeknek okait és habár ezek a tanulmányok még nem fejeződtek be, annyit már meg lehet állapítani, hogy a katasztrófáknak két főokuk volt : az egyik a Gombos—vajszka—élőszigeti ármentesítő társulat 1907-ben épült töltése, a másik meg az 1911-ben épült gombosi vasúti híd. Jelezte azután, hogy a végzett tanulmányokról szóló jelentését a legközelebbi ülésszakon be fogja nyújtani, mire a bizottság úgy határozott, hogy a dologgal csak a jelentés beérkezése után fog érdemben foglalkozni. A bizottság következő ülésszakát Lussinpiccolóban tartotta, 1928-ban. Lussinpiccolóban Jugoszlávia képviselője valóban benyújtotta az ígért jelentést, s mikor pár napra rá a dunai árvíz tárgyalására került a sor, röviden előadta, hogy a jugoszláv kormány szakértői nemcsak a Dunán, hanem a Dráván, Tiszán és Temesen is észlelték a vízjárás megváltozását. Azután a trianoni békeszerződés 293. cikkére való hivatkozással szükségesnek jelezte, hogy a bizottság foglalkozzék a vízügyi egység megjavításának kérdésével és annak a véleményének adva kifejezést, hogy ennek a feladatnak a megoldása kívánatossá teszi minden érdekelt állam együttműködését. Egyúttal javasolta, hogy a bizottság a benyújtott tanulmányt csatolja hozzá az ülésszak jegyzőkönyvéhez. Ez meg is történt, még pedig minden valószínűség szerint anélkül, hogy a bizottság tagjai a jelentést előzetesen áttanulmányozhatták volna. A bizottság egyúttal rövid eszmecsere után kívánatosnak mondta ki, hogy szakszerű tanulmányok alapján alkothasson magának véleményt a Duna és mellékfolyói vízjárásának esetleges magváltozásáról és azt a határozatot hozta, hogy a dologgal a legközelebbi, 1929-i ülésszakon fog részletesen foglalkozni, amikorra t. i. a többi érdekelt állam is benyújthatja a kívánatosnak jelzett további tanulmányokat. A jugoszláv tanulmányt munkánk 1. fejezete ismerteti. Látható ebből az ismertetésből, hogy ez a tanulmány a magyar vízügyi szolgálat ellen súlyos vádakat emel. Már előszavában is hangsúlyozza egyrészt, hogy az 1924-i és 1926-i árvízkatasztrófáknak legfőbb okát a gombos— vajszka—élőszigeti Ármentesítő Társulat 1907-ben épült töltésében és a gombosi vasúti hídban találták meg, másrészt pedig, hogy a múltnak ezeken az alapvető hibáin a jugoszláv vízügyi igazgatás mindeddig még nem tudott segíteni. A felvetett kérdést tehát nekünk is tanulmány tárgyává kellett tennünk, még pedig nemcsak azért, hogy a felhozott vádak alól tisztázzuk magunkat, hanem azért is, hogy eleget tegyünk a bizottság határozatának és a jugoszláv jelentésben kívánatosnak jelzett „együttműködés" iránti óhajtásnak. Ezért készült a mi tanulmányunk, amelyet Magyarország képviselője : sachsenjelsi