Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - VIII. Kenessey Béla: A 60,289/631. XI. sz. rendelettel kitűzött pályázaton jutalmazott munkák ismertetése

157 műszaki alkotás. A fiatal mérnökök olvassák szorgalmasan a klasszikus magyar írókat, mert ezektől megtanulják a stílust. c) A hivatal adminisztrációjának gerince az irodatiszt, vagy ehelyett a kezelőnő. Rá kell szorítani, hogy szembeötlő helyen pontos kimutatás lógjon a falon az időszaki jelentésekről, hogy azokat el ne felejtse. Az anyag- és leltárnaplót az irodatiszt vezesse, de a hivatalfőnök, vagy egyik idősebb mérnök feltétlenül ellenőrizze azt. Az irattár és tervtár kezelésénél bármely módszer legyen alkalmazásban, arra kell törekedni, hogy az iratok vagy tervek keresés nélkül, könnyen feltalálhatók legyenek. Ha valahol nem ilyen a rendszer, azt feltétlenül módosítani kell, hogy az ügyek és tervek, vagy munkáltató, vagy község, vagy vízfolyás szerint rendezve legyenek. d) Pénztárkezelés. A péntárkezelését rendesen a hivatal egy mérnöke végzi. Általános a apanasz, hogy a pénztárkezelés sok időt rabol el és egy embert csaknem teljesen leköt, holott ezt is nagyon le lehetne egyszerűsíteni. Ha a pénztárkezelő mérnök csak egy általános könyvet (strazza) vezet, amelybe az összes kiadást és bevételt minden rendezés nélkül bevezeti s a pénzokmányoknak az egyes könyvekbe való bevezetését, szóval a könyvelést, az irodatiszt, a kezelő vagy egy intelligensebb vízmester végzi, nagy munkamegtakarítás érhető el. Baj nem történhetik, mert emellett a módszer mellett kitűnő ellenőrzés az, hogy a végén a strazzakönyv végösszegének és a rendes pénztári könyvek zárlatának egyeznie kell. Ilymódon a könyvelés nagy és lélekölő munkáját az irodatisztre lehet áthárítani, anélkül, hogy a pénztárkezelés fegyelme kicsúsznék a pénztárkezelő mérnök, vagy főnök kezéből. II. Központi igazgatás. 1. A kerületi felügyelői és osztályvezetői intézmény révén a vízügyi szolgálat annyira meg van már egyszerűsítve, s az évek folyamán annyira tökéletesedett, hogy ezen javítani, vagy okosan változtatni nem igen lehet. Egyetlen tökéletesítésre szorulna az, hogy a központban levő osztályvezetőket, kerületi felügyelőket és beosztottakat a folyamatban levő fontosabb ügyekről jobban lehet tájékoztatni. Az egyik kerületi felügyelő sokszor nem tudja azt, mi történik a szomszéd szobában ugyanazon ügyosztály másik kerületi felügyelőjénél, a másik ügyoszrályt nem is említve. Ez igen sokszor az ügy rovására és a központi személyzet egyöntetű munkájának kárára van, mert sokszor a távollevők helyett kell felvilágosítást adni, vagy beteget helyettesíteni kell, s ez a mostani rend mellett sokszor kínos zökkenőkkel jár. De néha szükséges az is, hogy az egyes osztályok érteüljenek a másik osztályban történt dolgokról, mert külső hatóságok érdeklődése esetén sokszor akaratlanul is tájékozatlanságot mutatnak, ami a legfelsőbb igazgatás egyéneire hátrányos világot vethet és az igazgatás megbízhatóságát veszélyezteti. Havonként, vagy kéthavonként, meghatározott napon és órában, pl. minden páros hónap páros hétfőjén d. e. 10 órakor vem tanácsülést, hanem egy fesztelen megbeszélést kellene tartani a főosztályok elnöklete alatt, amelyen a központi személyzet a Vízrajzi Intézet főnökét bevonva, közvetlenül, élőszóval elmondaná a munkakörében történt fontosabb eseményeket és dolgokat. Ilyen alkal-