Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - VIII. Kenessey Béla: A 60,289/631. XI. sz. rendelettel kitűzött pályázaton jutalmazott munkák ismertetése

156 lati ismeretek, például árvédekezés, melyet a fiatal mérnök künn az árvédelmi töltésen — sokszor maga kárán — kénytelen megtanulni. Sokszor hallani fiatal mérnökeinkről, hogy képzettségük hiányos, vagy nem megfelelő. Természetesen vidéki városban önképzés útján csak a legnagyobb nehézségek árán vagy egyáltalában nem lehet pótolni azt, amit valaki a műegyetemen esetleg elmulasztott. A legtöbb foglalkozási ágban van továbbképzés, katonaságnál, pénzügynél, rendőrségnél stb. Nálunk is lehetne ezt a hiányt pótolni. A fiatal mérnökök részére a IX. fizetési osztályig bezárólag télen, amikor a munkák szünetelnek, Budapesten 7—10 napos továbbképző tanfolyamot kellene tartani, amelyen — esetleg a műegyetem bevonásával — kizárólag gyakorlati kérdések kerülnének előadásra. A tanfolyamok előadói a központ kijelölt tagjai vagy meghívott szakerők lennének s egy-egy tanfolyam végén vegyes bizottság vizsgálná meg a hallgatókat ; a vizsga eredménye a minősítési lapba feljegyeztetnék. Évenként 2 ilyen tanfolyamon 20—20 egyént lehetne kiképezni s így az egész státus fiatalságát hamarosan át lehetne gyúrni ; viszont a felső hatóság közvetlen tapasztalatot szerezne az egyesek tudásáról, hasznavehetőségéről, hajlamáról és képességéről. Nagyfontosságú lenne ez a továbbképzés abból a szempontból is, hogy a megismerés révén kit-kit oda lehetne állítani, ahol legjobban megfelel. b) A hivatali könyvtárakat felül kellene vizsgálni s azokat kiegészíteni. A legutóbb megjelent szakmunkák közül az általános érdekűeket be kellene szerezni és esetleg a központból időnként szétküldeni, a hivatalok figyelmét az újabban megjelent szakmunkákra fel kellene hívni, mert ezek megszerzése nagyban emelné a műszaki továbbképzés lehetőségeit. Meg kellene állapítani azokat az általános érdekű szakmunkákat is, melyeket minden hivatal könyvtárának meg kellene szerezni. c) Külföldi tanulmányutak, kiképzés olasz, francia, német és angol egyetemeken, a státus szellemi értékeit módfelett emelnék. Egyes kiválóbb fiatal mérnököt ugyanabba az országba többször is ki kellene küldeni, hogy megszerzett ismereteit állandóan fenntartsa és kibővítse, külföldi ismeretségeit pedig ápolja és szélesítse. 2. Adminisztratív tevékenység. a) Szigorú kerületi beosztás a kultúrmérnöki hivataloknál, folyószakaszok vagy munkák szerinti munkabeosztás a folyammérnöki hivataloknál nagyon megkönnyíti az ügymenetet, mert ugyanaz a mérnök néhány év alatt kerületében, vagy szakaszán úgy az ügyeket, mint az embereket kiválóan megismerheti és sokszor a legkompUkáltabb ügyekben helyi ismerete révén könnyen intézkedik. Ez a beosztás és ennek szigorú megtartása a fegyelmet és a hivatal sima ügymenetére rendkívül fontos jó bajtársi viszonyt nagyon elősegíti, mert a főnök pártatlanságát vitán felül helyezi és a beosztottak súrlódását kiküszöböli. Senki sem mondhatja, hogy valaki a kiküldetéseknél a főnök részéről előnyben részesül, mert az egyes kerületekbe eső ügyek elintézése, akár kellemes és jövedelmező az, akár kellemetlen és anyagi áldozattal járó, mindig ugyanazon mérnök feladata. b) A vízjogi törvény végrehajtása során, de a felekkel való érintkezésben is ügyelni kell a személyzet szóbeli és írásbeli munkáinak világosságára, magyarosságára és tetszetős külső formájára. Egy szépen megindokolt határozat, egy jól vezetett tárgyalás sokszor nagyobb becsületet szerez a mérnöknek s ennek útján a státusnak, mint a legalaposabb műszaki tudással elkészített terv, vagy más