Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - VIII. Kenessey Béla: A 60,289/631. XI. sz. rendelettel kitűzött pályázaton jutalmazott munkák ismertetése

155 munkája alól mentesítené és egyben a tervezéssel kapcsolatban a vállalkozást is kezébe véve, mindenkor biztosítaná a munkálatok szakavatott kivitelét is. Harmadik fejezetében a vízikönyvekkel foglalkozik. Ugyanis ma a vízi­könyveket az okirat és tervtárral együtt az illetékes törényhatóságok megbízott tisztviselői kezelik. Ezért néha igen nagy nehézségek vannak. Javasolja tehát, hogy a vízikönyveket minden hozzátartozóval együtt a kultúrmérnöki hivatalok­hoz vigyék át, azok kezeljék. Erre különben már van eset s a megoldás igen jól bevált. Szükségesnek tartaná, lia a művek felülvizsgálata után a kiviteli terveket is a vízikönyv okirat- és tervtárában helyeznék el, mert az engedélyezés alapjául szolgáló tervek nem terjeszkedhetnek ki minden részletre, amik csak a kivitel során oldódnak meg az akkor talált viszonyoknak megfelelően s amik pedig később esetleg igen fontosakká válnak. Negyedik fejezetében rámutat arra, hogy igen sok vitás kérdést lehetne elke­rülni, illetőleg könnyen megoldani, ha az egyes vízfolyások jellemző vízmennyiségeire megbízható adatok állanának rendelkezésre. Szükségesnek tartaná tehát, ha a fontosabb vízfolyásokon mércéket helyeznének el és annak adataiból megállapí­tanák a patakok vízhozamát. Csakis rajzoló mércékre gondol, amik nem kerül­nének többe 500—600 pengőnél s ezek költsége megtérülne olyan módon, hogy kevesebb kihágási eljárás volna. A feldolgozott mérceadatok alapján meg lehet állapítani, hogy valamely vízmennyiség tényleg megvan-e és milyen időkben a vízfolyásban? Ennek felhasználása révén a rendelkezésre nem álló nagy vízmennyi­ségek rendelkezésrebocsátása iránti kérelmek könnyen elbírálhatók. A mércék költségeit és kezelését olyan nagyobb vízhasználat birtokosra hárítaná, akinek nagy befektetése ezt a terhet megbírná és akit az illetékes kultúrmérnöki hivatal választana ki. Különösen hangsúlyozza, hogy milyen értékes volna, ha a vízfolyások leg­nagyobb árvizei tekintetében adatok állanának rendelkezésre. Szükségesnek mondja tehát, hogy a kis vízfolyásokat is vízrajzilag tanulmányozzák s az adatokat össze­gyűjtsék. Éppen úgy szükségesnek mondja a magassági fixpontok összegyűjtését és nyilvántartását is. Ötödik és utolsó fejezetében javasolja, hogy a ,, Vízügyi Közlemények"-ben megjelent szakcikkekről a szerzők és a feldolgozott tárgyak szerint katalógus készüljön. (Természetesen a szerző nem tudhatott arról, hogy ebben a füzetben előre megállapított programm szerint, utolsó javaslata máris megvalósult.) E) A VÍZÜGYI MŰSZAKI SZOLGÁLAT TÖKÉLETESÍTÉSE, JAVÍTÁSA ÉS EGYSZERŰSÍTÉSE. írta : FISCHER FRIGYES. I. Külső hivatalok. 1. Műszaki tevékenység. a) A hivatal személyzetének műszaki kiképzése és irányítása a főnök köte­lessége. Az egyes hivatalok műszaki ügyei azonban sokszor olyan egyoldalúak, hogy változatos műszaki problémák szőnyegre sem kerülnek. Vannak olyan gyakor-

Next

/
Thumbnails
Contents