Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - VIII. Kenessey Béla: A 60,289/631. XI. sz. rendelettel kitűzött pályázaton jutalmazott munkák ismertetése

153 öntözési kísérleti mintatelepeket kellő számban berendezni, azok révén öntözési szakembereket kiképezni. Utóbbi érdekből kívánatos volna a vízmesteri iskolában is bizonyos módosítások megtétele. Tanulmányozni kell az Alföldön erőforrásként felhasználható szeleket. A szélmotorok nálunk nagy szolgálatokat tehetnek, ha alkalmazásukra a lehetőség megvan. Különösen fontosak volnának kisebb lecsapolásoknál, amik vízemeléssel oldhatók meg legcélszerűbben. Ha azután a tanulmányok megvannak, össze kell állítani az Alföldre vonatkozó lehetőségeket, amiknek hasznát bővebben nem kell indokolni. A Duna—Tisza-csatorna alosztály működésére szintén szükség van, mert a csatorna megépítése minden nap sürgősebb szükségletként jelentkezik. Vázolva a csatornára vonatkozó történelmi előzményeket, az újabb időben a csatornaépítésre tett ajánlatokat, megállapítja, hogy azt csak saját erőnkből szabad megépíteni és a hozzá szükséges tőkét itthon beszerezni. Ma már ugyanis a múlthoz képest a helyzet megváltozott. Ma már csak a szolnoki irányt tartja helyénvalónak, ami a továbbfejlődés lehetőségét is megadja. A szolnoki irány Nagykőrösön, Kecskeméten és Félegyházán át továbbfejleszthető Csongrádra, és pedig mivel szerinte csak a magasvezetésű csatorna kerülhet szóba, a kiágazásnak a gerinctartályból kellene kiindulnia. A szolnoki vonaltól csak akkor kellene eltérni, ha erre műszaki nehézségek kényszerítenének és ha az Alföld öntözését a Tisza mellékfolyóin keresendő tárolóhelyek felhasználásával, vagy más módon megoldani nem lehetne és így az öntözés lehetősége csakis a Tisza jobbparti területekre zsugorodnék össze. A magasvezetésű csatorna táplálásánál mutatkozó nehézségek azzal volnának csökkenthetők, ha a Tarna-Zagyva, Galga, Tápió és Rákos vízgyűjtőjéből 12 m

3/sec vízmennyiséget vezetnének a legmagasabb bögébe. Hogy ez mennyiben lehetséges, azt tanulmányozni kell. Ha a magasvezetésű csatornával nem lehetne megoldani a Tisza jobbpartjának öntözését, a megoldást úgy lehetne változtatni, hogy a legfelső böge a két szomszédosnak szintjére süllyesztetnék le, amikor talán megvan annak a lehetősége, hogy a beleszivárgó talajvizek esetleg csökkentenék a szivattyúzás költségeit. Ha a talajvíznek ez a csökkenése bekövetkeznék, az érintett területen talán meg lehet annak módját találni, hogy a téli és tavaszi nedvességet a talaj jobban megőrizze. Mély bevágású csatorna esetében csakis a csongrádi vonal kerülhet szóba. A csatorna kérdése nagyon bonyolult. Ideális megoldás az volna, ha vele az Alföld öntözését is meg lehetne oldani. A csatorna-alosztály teendői ezek alapján a következőkben foglalható össze : Össze kell gyűjteni minden eddigi műszaki és geológiai adatot. Tanulmányozandó a Tarna, Zagyva, Galga, Tápió és Rákospatakok vízhozama, azok tározási lehetősége és eldöntendő, hogy a szolnoki magasvezetésű csatorna legfelső bögéjét lehetne-e így táplálni? Közgazdasági tanulmányok készítendők. Megvizsgálandó, hogy a szolnoki magasvezetésű csatorna fejlesztésének van-e műszaki akadálya? Sürgősen meg kell vizsgálni a duna—tiszaközi dombsor vízmozgását, és pedig különösen a csongrádi mélybevágású vonalra való tekintettel. Meg kell csinálni a szolnoki magasvezetésű csatornának a mai igényeket kielégítő általános tervét és költségvetését és ebből olyan átszámítási kulcsot levonni, hogy az a többi, Hoszpóczky-féle tervek összehasonlítási alapjául legyen felhasználható.