Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - VIII. Kenessey Béla: A 60,289/631. XI. sz. rendelettel kitűzött pályázaton jutalmazott munkák ismertetése

152 ban van az erő. Ebben a tekintetben már kitűnő eszközök a cserkészet, a leventeoktatás, a kisgazdák oktatása, a szaktanfolyamok, a rádió, a rendelkezésre álló csekély anyagi erőhöz képest a kísérletügyi intézmények áldásos munkája, az állattenyésztés fejlődése, a szövetkezeti eszme terjedése stb., stb. Mindezek mellett igen fontosnak tartaná a gazdatitkári intézmény mindenképen való elterjesztését, mert a gazdatitkárok a kormány szemei, a hibák meglátói, az irányító kezek. Bármilyen nehéznek is látszik továbbá a termelés irányítása, abba bele kell nyúlni. Majd áttér az Alföld kérdésére. Ügy látja, hogy a várható fejlődési hullám mezőgazdasági téren ottan fog kialakulni. Ennek érdekében szükségesnek mondja az Alföld átkutatásának mielőbb való megkezdését, a bajok okainak megismerését, azok megszüntetése érdekében az erőforrások és lehetőségek megismerését. A vizsgálatnak műszaki, mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, kulturális és szociális kérdésekre kell kiterjeszkedni. Javasolja, hogy a minisztérium XI. főosztályában olyan szerv állíttassák fel, amelyik kizárólag alföldi kérdésekkel foglalkozik. Ennek munkájában természetesen osztoznának a minisztérium vízimérnöki hivatalai. A felállítandó „Alföldi tanulmányi osztály"-nak kettős tagozódása volna. Egyik az öntözési, a másik a Duna—Tisza-csatorna alosztálya. Ezeknek az alosztályoknak munkakörét részletesen tárgyalja. Az öntözési alosztály célja : „Az Alfölddél a legtávolabbról is összefüggő kérdések műszaki vonatkozásait nyilvántartani, felkutatni, azokat adatok beszerzése útján tisztázni, ebből az Alföld fejlődésére vonatkozó elveket leszűrni, ezek alapján olyan nagy és minden kérdést súlya szerint mérlegelő tervet készíteni, amiben a lehetőségek teljes egészükben kifejezésre jutnak és amely felé az Alföld műszaki fejlődésének haladnia kell." Mindezek érdekében össze kell gyűjteni a geológiai szerkezetre, talajvízre, annak mikénti elhelyezkedésére, bőségére, mozgására, az artézi kutak vízbőségére vonatkozó, szóval mindazokat az adatokat, amik a vízgazdálkodás szempontjából már ma fontosak, vagy ilyenekké lehetnek. Tanulmányozni kell ezekkel kapcsolatban az Alföld vízfolyásait, azok vízhozamát és a tárolhatásra vonatkozó kérdéseket, a Dunából a hajózás sérelme nélkül igénybevehető legnagyobb vízmennyiséget. El kell dönteni, hogy a Tisza és mellékfolyóinak árvize miként volna a mellékvölgyekben vagy magában a mederben tárolható s hogy mindezeket hogyan lehetne összefüggésbe hozni a folyó hajózási kérdésével? A tanulmány arra adna feleletet, hogy öntözés céljaira valósággal mennyi víz áll rendelkezésre? Ezzel hozandó kapcsolatba az öntözhető és még lecsapolandó területek megállapítása is. Osszeállítandók az Alföldre vonatkozó agrogeológiai felvételek és vizsgálatok eredményei, az ebben a tekintetben meglévő hiányok pótolandók és pedig elsősorban ottan, ahol öntözés volna lehetséges. Ki kell ezekkel kapcsolatban kutatni azokat a területeket, ahol az öntözés jövedelmezősége leginkább látszik biztosítottnak. Az agrogeológiai vizsgálat ugyan nem mérnöki feladat, de annak eredményeire műszaki szempontból feltétlenül szükség van. Szükségesek ezek a fásítás irányítása érdekében is. A szikeseket úgy mennyiségileg, mint minőségileg pontosan fel kell venni, azok változását nyilvántartani. Megállapítani, hol, milyen javítási mód alkalmas? Össze kell gyűjteni a magyarországi öntözések műszaki és gazdasági adatait, a leszűrt következtetéseket közre kell adni, a megfelelő módokat kiválasztani