Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - VIII. Kenessey Béla: A 60,289/631. XI. sz. rendelettel kitűzött pályázaton jutalmazott munkák ismertetése

151 találhatjuk ugyan meg, de egyúttal magunkban is kell keresnünk s kimondja, hogy a régi extenzív gazdálkodási elvekkel ma már nem megyünk semmire, át kell térni az intenzív gazdálkodásra, aminek legfontosabb tényezője az öntözés, hogy gazdálkodásunkat így az időjárástól függetlenítsük. Első teendőnek a következőket tartja : „Át kellene revideálni piacainkat, megállapítani befogadó képességét és igényeit. Ez az első és legfontosabb teendő. Ha a piaccal tisztába jöttünk, termelésünket ehhez kell irányítani. Azt kell, úgy, annyit és olyat kell termelni, ahogy azt a piac megkívánja. Természetes az, hogy a vevő és főleg a külföldi, biztonságban akarja érezni magát a vásárolt áru minősége felől. Hogy ezt a biztonságot megadhassuk, szükség van a márkázási eljárásra. Egy márka állandósága szent és aki ez ellen vét, az rosszabb az útonállónál, mert az ország hitelét veszélyezteti. Mindent, ami külföldre megy, márkázni kellene. A mezőgazdasági termelésnél a szorosan vett mezőgazdaságnak az állattenyésztéssel összhangban kell lenni. Ha nincs trágya, a földet nem lehet trágyázni és az nem adhatja ki a megfelelő hasznot. De fontos az állattenyésztés azért is, mert azonkívül, hogy nyers- és félterményei keresettek, a legelőre és rétre felhasznált földterületek hozadékát is megnöveli azáltal, hogy az állati takarmányt, a füvet, lucernát stb. a gabonaneműeknél jobban és könnyebben értékesíthető termékekké, hússá, tejjé stb. alakítja át. Az állattenyésztés közgazdasági jelentőségét és annak nemzeti vagyonés keresetnövelő hatását, ellentétben „csökönyös búzatermelésünkkel", a számok meggyőző erejével bizonyítja egy hírlapi cikkében vitéz Biró Gyula dr., gazdasági tanár." Majd tovább így szól : „A mezőgazdaság terén tudományos intézetek és kísérleti telepek kellenek, melyek a bizonyos vidékeken csapásként fellépő növénybetegségek okait és azok gyógyítási módját megállapítják. Szükség van műtrágyázásra, tehát olcsó műtrágyagyárra is és intézetekre, melyek a földet megvizsgálják és szaktanácsokat adnak. Szükséges a gyümölcstermelést kisegíteni jelenlegi rossz helyzetéből és széleskörű propagandával melléállani. De gondoskodni kell a termelés kontingensének nagy vonalakban való irányításáról is. Elméletileg nem lehet megengedni azt, hogy bizonyos áru elnyomja a piacot, míg a másikból hiány van. Ennek az irányító munkának elvégzésére szerv kell. De szükség van a termelés, szállítás és értékesítés organizálására is. Szervek kellenek, esetleg szövetkezetek, melyek a termést átveszik és a gazda részére az értékesítés munkáját megkönnyítik. Szükség van végül, de talán elsősorban egy nagy nevelő munkára, mely népünket iskolában és azon kívül megtanítja mindarra, amire foglalkozása körében szüksége lesz. Összefoglalva az eddigieket, szükség volna tehát iskolai — iskolánkívüli — és szakirányú néjpnevelésre, mely utóbbinak teljesen gyakorlati alapon kellene állnia ; a különböző mezőgazdasági termények közül a jövedelmezők kiválogatása, azok egységes minőségek szerint való átnemesítése, a különböző termények kontingensének szabályozása, tehát a termelés organizálása és végül az értékesítés organizálására, mely magában foglalja a piacok keresési, tanulmányozási, árubeváltási, szállítási és egyéb feladatokat." Az elérendő cél érdekében legfontosabbnak tartja a nevelést, a kitartásra, a céltudatos törekvésre, az önuralomra és arra való tanítást, hogy az összefogás-