Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - VIII. Kenessey Béla: A 60,289/631. XI. sz. rendelettel kitűzött pályázaton jutalmazott munkák ismertetése

145 2. a kiadott beteglapok és baleseti jegyzőkönyveknek, 3. a mindennemű kifizetéseknek, 4. minden anyagrendelés és anyagszámadásnak, 5. az általános érvényű körrendeleteknek stb. stb., végül 6. az egy és ugyanazon munkára vonatkozó iratoknak, terveknek, számadásoknak. A gyűjtőszámokon belül való kezelésre vonatkozó javaslatait az ötödik fejezetben adja elő. Javaslatát az előljáró hivatalnál azonos módon is keresztül kellene vinni, mert így a hivatal és a munkavezetőség kezelése tekintetében teljes összhang volna. A munkásügyek ellátására vonatkozó második fejezetben rámutat arra, hogy nemcsak a bérjegyzékben, hanem a szakmányfizetési jegyzékben szereplő munkavállalók is egyénileg kezelendők. A szakmánymunkát végző csoportokban az egyéni munkaórákat nyilván kell tartani és a megérdemelt keresetet a szakmányjegyzékhez mellékelendő névjegyzékben feltüntetett órák szerint szétosztani. Az így kiadódó kereset alapján a törvényszerű illetékek (járulékok, adók) a szakmányos munkavállalókra is kivethetők. A névjegyzék mintáját csatolja. A minta az alábbi változtatásokkal megegyezik a használt hivatalos nyomtatvánnyal. A „Járandóság" rovat után az üresen, felírás nélkül hagyott rovatba a „Bérosztály"-t teszi. Az ezután álló „Különórák díja", „Összesen" és „Betegsegélyző" rovatokat megszünteti és helyettük a „Lerovások" főcím alá sorjában „Betegsegélyző járulék", „Öregségi járulék" és „Különadó" felírású rovatokat ajánl. Ezzel kapcsolatban említi meg, hogy az irodai munkát mennyire megnehezíti a decentralizált betegsegélyezés. A magasépítkezések munkásainak betegsegélyezési ügyei az Országos Társadalombiztosító Intézet, minden munkásnak baleset elleni biztosítása pedig az Országos Gazdasági Munkáspénztár alá tartoznak. Miután pedig az egy és ugyanazon munkánál alkalmazottakat általában különböző munkakörben foglalkoztatják, esetleg gyári szerelésnél alkalmazzák őket, könnyen megesik, hogy bár a munkás esetleg 1—2 évet tölt ugyanazon a munkahelyen, mindig szabályszerűen fizette a járulékokat, önhibáján kívül egyik betegsegélyezési szervnél sem szerezhette meg azokat a kedvezményeket, amik huzamos szolgálatánál fogva megilletnék. A decentralizált betegsegélyezés drága és a munkás szempontjából igazságtalan is. Abban az esetben, ha minden munkás betegsegélyezési ügye az Országos Társadalombiztosító Intézethez tartozik, meg kell könnyíteni a bejelentési jegyzékek készítését is. Minden munkavállalóról törzslap volna készítendő. A törzslap mindenekelőtt a munkavállaló nevének kezdőbetűjét kapja jelként és alatta nevezőként az azon a betű alatt a belépéskor nyitott sorszámot. A lyukasztott lapok betűk és sorszámok szerint rendezve iratgyűjtőbe kerülnek, ami betűsoros névmutatóval egészítendő ki. A lapnak a rovatos rész előtt mindazokat az adatokat kell tartalmaznia, amik az OTI-hez havonként beküldendő „Havi bejelentési jegyzékbe" veendők fel. Ugyanott jegyzendő fel a munkálat éve és sorolhatók fel a munkástól beszedett és őrizetbevett okmányok is. A lap rovatos részének a következő felírású rovatokat kellene tartalmaznia : „Hónap", „Munkahét". „Belépett", „A munkálatban töltött napok felsorolása" és Vízügyi Közlemények. Ю