Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - VIII. Kenessey Béla: A 60,289/631. XI. sz. rendelettel kitűzött pályázaton jutalmazott munkák ismertetése

146 emellett külön azok „száma", „Kereset", „Bérosztály", „Levonások" főrovat alatt „Betegségi járulék", „Öregségi járulék", „Különadó", „Keresetiadó", „Rokkantadó" és tartalékul egy üres alrovat, végül „Kilépett". A törzslap alapján a megbetegedés alkalmából kiadandó „Munkaadói igazolvány" is könnyen kiállítható, sőt a lap még évek múlva hiteles adatokat szolgáltat a munkavállaló személyi és kereseti adatairól, amiknek betegség, vagy balesetnél van fontossága. A bérfizetést szombatra, a munkahét lezárását pedig csütörtökre ajánlja. A fizetési jegyzékekről a törzslapok hétfőn egészítendők ki. A belépő munkástól meg kell követelni a munkakönyv beszolgáltatást, mert ha öregségi járulékot is kell szedni, a munkás csak azzal tudja igazolni, hol gyűjtöttek tartalékot öregségi segélyezésre. Javaslata szerint az első és második fejezetben körülírt munkákat jóírású, értelmes irnok is elvégezheti. A harmadik fejezetet a kiadások elszámolásának és a költségek nyilvántartásának szenteli. Minden egyes munka elszámolása ma annyi alnaplóban történik, ahány részletben a munkát, vagy az egyes építményeket engedélyezték. Javaslata szerint az építésvezetőség minden házi kezelésben és vállalat útján végrehajtott munkára egyetlen pénztári naplót nyitna. Ebbe kerülnének bele : 1. a vállalati munkáról szóló keresetekre kifizetett összegek, 2. a házikezelésü munkákról szóló napszámjegyzékekre, fuvarszámlákra (munkadíjra és szállítási költségekre) kifizetett összegek, 3. a házikezelésű munkákhoz vásárolt anyagokról, leltári tárgyakról szóló számlákra kifizetett összegek. Minden pénzokmányt az építésvezetőnek kell igazolnia. Kifizetés után a kiadást a központi számvevőség a pénztári alnaplóban feljegyzi. Az építésvezető az igazolt okmányok összegeit a szükséges adatokkal együtt „Költségnyilvántartásban" jegyzi fel. Ennek mikénti beosztására pontos javaslatot tesz. Hogy pedig az elölj áró hivatal alnaplója a költségnyilvántartással pontosan egyeztethető legyen, azt másoló, illetőleg átírópapirral egyszerre két példányban írják s a második példányt minden hónap végén való zárlat után kiküldik az építésvezetőnek. Az építésvezető az említett nyilvántartást szintén lezárja. A járulékok és adók zárlata ellenőrzésül szolgál a törzslapok alapján készített havi jelentési jegyzék és az illetményjegyzék zárlatához. Ha az egyes munkákra vonatkozó havi zárlatokat összegezzük, az tiszta képet ad az azoknál felmerült költségekről a pénztári napló zárlata pedig az építésvezető munkacsoportjának kiadásait mutatja meg. Mivel pedig utókalkuláció és az elért egységárak kiszámítása szempontjából fontos a beépített anyagok és a munka terhére vásárolt leltári tárgyak költsége és mennyisége is, az anyagok és leltári tárgyak nyilvántartására egységes, egyetlen anyagnaplót javasol, aminek rovatos mintáját meg is adja. Ennek leltári rovata alapján egészíthető ki a szakleltár, amire a mostan alkalmazott nyomtatványt használja fel. Az anyagnapló a számlamásolatok gyűjteményével egészítendő ki. A szakleltárak vezetésére is vannak igen életrevaló javaslatai. Negyedik fejezetében az építési naplók vezetéséről beszélve, megállapítja, hogy az eddigi mód sok felesleges munkával jár. A sok napló helyett az ugyanazon