Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - VIII. Kenessey Béla: A 60,289/631. XI. sz. rendelettel kitűzött pályázaton jutalmazott munkák ismertetése

139 Említett javaslatom rövid lényege a következő volt : Maradjon meg a tervezés ingyenes volta, de minden terv érdekében végzett mindenféle mérnöki és vízmesteri munkát — utóbbiak közül természetesen csak azokat, amiket a fennálló rendelkezések értelmében a munkáltatótól előre nem fizet meg — értékelve, terheljék meg azzal a tervet kérőt. Ha azután az illető a tervet bizonyos, rendeletileg előre megszabott határidő alatt megvalósítja, terhét törlik, ellenesetben pedig annak megfizetését követelik meg és valóban, még a kincstári jogügyi igazgatóság segítségének igénybevétele mellett be is hajtják. Ha erről a tervet kérő előzetesen értesül, úgy bizonyára meggondolja, hogy nem időszerű, vagy csak kíváncsiságból eredő kérésével előálljon-e ? A pályamunkák kivonatos ismertetését — az E) alatti kivételével, amit rövid voltánál fogva szószerint közlünk — a következőkben adjuk : A) ADMINISZTRÁCIÓ. írta : ZAUNER ISTVÄN. (Kivonat.) A munka 7 fejezetre osztottan tartalmaz javaslatokat. Az első fejezet az előléptetésekkel és főként a soronkivüliekkel foglalkozik. Vázolja a multat és a sivár jelent. Nagyon életrevaló módon fejtegeti, miért nem tartja célravezetőnek, hog}

7 a státust két részre, belsőre és külsőre bontsák szét. Erre vonatkozó okfejtése szószerint a következő : ,,A státus összetétele jelenleg egységes, külső és belső státus együtt van. Ennek az elvnek a jövőben való megváltoztatása azonban — véleményem szerint — nem állana a szolgálat érdekében, mert a belső igazgatás különállása esetén az a szoros összefüggés, amely a minisztériumba beosztottak és a külső hivataloknál szolgálatot teljesítők között jelenleg fennáll, a szétválasztás után mindjobban veszítene erejéből. A vízépítési kerületi felügyelők jelenleg csaknem kivétel nélkül a külső hivatalok főnökeiből rekrutálódnak, a külső hivatalok működését hosszú éveken át szerzett személyes tapasztalataikból ismerik, szóval a külső hivatali élettel, a hivatalok működésével, a lehetőségekkel teljesen tisztában vannak. Ténykedésük nem is merül ki pusztán az igazgatásban, az adminisztrálásban, hanem a vízügyi hivataloknak szakszerű irányítói, szervezői, mondhatnók munkatársai is egyúttal. Ezenkívül a belső státus rendszeresítése esetén a vezetésre, irányításra alkalmasak kiválasztása sem lenne oly határozott biztonsággal eszközölhető, mint jelenleg, mert 8—10 évi szolgálat után, amikor a belső státusba való besorolás lehetségessé válna, a fenti tulajdonságokat még csak sejteni, de biztosan megítélni nem lehet. Az a körülmény azonban, hogy a közös státus folytán a fizetési osztályokba való bearányosítás százalékszáma, az egyéb külső státusokra megállapított normát, a magasabb fizetési osztályokban jelentősen túlhaladja, módot nyújt arra, hogy megfelelő korlátozásokkal a kiválóbb mérnökök a többieknek sérelme nélkül, soronkívül legyenek előléptethetők. Az átlagos mérnökök ugyanis kedvezőbb előlépési lehetőségre, mint amelyet a külső szolgálatban állókra megállapított norma nyújt, jogosan igényt nem tarthatnak."