Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - VI. Vas Leó: A csehszlovák állam vízgazdálkodási alapjáról szóló új törvény

124 Ennek a nagyarányú víziúti beruházásnak előreláthatóan jelentékeny hatása lesz Csehszlovákia fentebb részletesen ismertetett talajjavító tevékenységére is, mert úgy a hajózható vízfolyások szabályozásának végrehajtásával, mint a tervezett nagy völgyzárógátak megépítésével, továbbá az árvizek visszatartásával s öntöző vízitárolással támogatni fogják a mezőgazdasági termelés fokozására irányuló törekvéseket. * * * A Középeibe völgyében tervezett folyószabályozási munkákkal egyidejűen 12,000 hektárnyi (20,760 kat. hold) rét öntözését, a Morva és a Thava völgyében pedig kereken 40,000 hektárnyi (69,200 kat. hold) rét öntözését fogják megvalósítani. Magyarországtól elszakított területeken szintén nagyobb rétöntözések létesítését tervezik, itt azonban főképen azoknak a nagy kiterjedésű sikterületeknek leesapolásáról van szó, amelyeket a Duna mellékfolyói a Morva, Vág, és Nyitra, továbbá a Tisza és mellékfolyói, a Bodrog és a Latorca mentén létesítendő árvédelmi töltések megépítésével a mezőgazdasági művelés céljaira megszerezni fognak. Ilyen módon a Dunavölgyben 230,000 hektár (398,000 kat. hold), a Tiszavölgyben 210,000 hektár (363,000 kat. hold) nagyságú területen indul meg a lecsapolás munkája. A dombos vidékek lecsapolását alagcsövezéssel, déli Csehországban, Morvaországban és a megszállott kárpáti medencében mindenütt folytatni kívánják, ahol ezt a talajjavítási módszert eddig nem gyakorolták. Nyilván a magyar kultúrmérnöki munkákon szerzett tapasztalatok alapján is megállapítja az új törvény magyarázója, hogy az alagcsövezés nemcsak az ott található mocsaras, nedves, nehéz és vízátnemeresztő talaj lecsapolására a legalkalmasabb eljárás, hanem elősegíti a talaj szellőzését és nedvességének szabályozását is. Rendszeres alagcsövezéssel nemcsak a nehéz hegyitalajok gyors kiszárítása és fölmelegedése érhető el, hanem az alagcsövek felett fekvő talajréteg szellőzése és a szénsavak e talajrétegbe való könnyebb behatolása is. Megváltozik a talaj szerkezete és fizikai sajátsága, a föld tavasszal korábban lesz megművelhető és bevethető s ennek következtében meghosszabbodik a vegetációs időszak. Alagcsövezésekkel egyidejűen öntözés útján kívánják javítani a takarmánytermő területeket is. Nagyon fontosnak tartják a tervezett öntözések berendezésénél annak a körülménynek szemelőtt tartását, hogy a folyók völgyében elsősorban biztosítsák az árvizek értékes lebegtetett hordalékának az állam határain belül való felhasználását. A folyók szabályozását tehát úgy fogják megvalósítani, hogy az iszapos vizek ne lépjék át az államhatárt és azok a folyó völgyében fekvő rétek trágyázására teljes mértékben kihasználtassanak. A permetező öntözéssel szerzett kedvező tapasztalatok kívánatossá teszik e módszer alkalmazását is. Szükségesnek tartják továbbá a városi szennyvizeknek a mezőgazdaság céljaira való felhasználását. Csoportos vízvezetékeket főképen ott kívánnak elsősorban létesíteni, ahol kedvezőtlen geológiai és hidrológiai viszonyok következtében nagy az ívóvízhiány. Az új törvény alapján meginduló erőteljes talajjavítási tevékenység szükségessé teszi a tagosítások rendszeres végrehajtását, mert jó eredmény csak tagosított gazdaságokban várható. E célból a Morvaország-Sziléziában már meglévő